KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szekfű vodkával

Józsa György Gábor

Három fiatalember tapasztalatai egy gigászi lengyel kombinát építkezésén.

Pár tucat gumicsizmát a sárban felejtenek, ez még hagyján, de a nagy esőben egy kotrógép is elsüllyed, sebaj, selejtlistára teszik. Szorít a betonozók határideje, s ha elmaradnak, ugrik a prémium. Cement azonban csak akkor van, ha „gondoskodnak róla”, meg a feketefuvarról is. Az építkezés közepén egy néni üldögél. Szekfűt árul. A virág papírja alá azonban egy üveg vodka is kerül (meg olykor bankjegyek), a brigádok így „kedveskednek” egymásnak... A művezető-mérnök őrtoronyból dirigál, látcsővel figyeli tengő-lengő embereit, és hangszórón ordít velük.

Ám nemcsak az építkezésen vannak furcsaságok. Az áruházban nem kapni semmit. És így tovább.

A lengyel társadalmi valóság visszásságait mutatja be Janusz Kidawa őszintén, nem köntörfalazva. A sztori nélküli film az építkezés és környékének bemutatásával hozzásegíti a magyar nézőt ahhoz, hogy árnyaltabb képet kapjon a ma Lengyelországáról, mint amit egy turistaút vagy az újságok beszámolói lehetővé tesznek. Még akkor is, ha a Szekfű vodkával nem igazán jó mozi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7847