KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/május
• Kovács István: Shakespeare-i kamera A hetvenes évek lengyel történelmi filmjeről
• Gazdag Gyula: Félek Ewald Schormról
• Tamás Gáspár Miklós: Bukarest, 1942 Bevezető egy filmsorozathoz
• Székely Gabriella: Megbűnhődtük-e már a jövőt? Kerekasztal-beszélgetés a történelmi dokumentumfilmekről
• Schlett István: És mégis – a szociáldemokrácia? Komor ég alatt
• Mohay Tamás: A „gyűjtő” Balladák filmje
• Horgas Béla: Ki húzza a rövidebbet? Lenullázott légió
• Reményi József Tamás: A szánalom horrorja Mielőtt befejezi röptét a denevér
• György Péter: Német hétköznapok A bádogdob
• Fáber András: Lényünk gólem-arca Mai gondolatok egy régi filmről
LÁTTUK MÉG
• Tamás Amaryllis: A bűn szépsége
• Bikácsy Gergely: Angyalpor
• Schubert Gusztáv: Az eastwicki boszorkányok
• Nagy Zsolt: Az embervadász
• Nóvé Béla: Törvényszéki héják
• Szemadám György: Barabás
• Zsenits Györgyi: Vili, a veréb
• Marton László Távolodó: A fehér sárkány
POSTA
• Fenyvesi Róbert: Diszkrét észrevétel
• N. N.: Válasz

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szabadnapos baba

Tamás Amaryllis

A „szabadnapos” bébiért kezdetben nem kevesebb, mint ötmillió dollár váltságdíjat remélnek elrablói, fogvatartói, a marcona hármak. Később azzal is megelégednének, ha „szociális gondoskodósa” alól élve s végleg kikerülhetnének. A néhány nap alatt, míg izgő-mozgó zsákmányukkal a meggazdagodásra várnak, a kisded jóvoltából elszenvedik a civilizált emberiség nyolc halálos főbűnéért kijáró büntetéshalmazt.

A derűs természetű (ám szüleitől kissé steril gondoskodásban részesült) Baby Bink kalandjait afféle „utolsó figyelmeztetésnek” is felfoghatjuk az egymással szembeforduló generációkhoz. A zsigeri gyűlölet talán már akkor kezdődik, amikor kedvenc mesekönyvünkből nem kedvenc őseink egyike olvas fel esténként. Hanem erre rendszeresített cseléd, baby-sitter szomszédasszony…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/12 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=800