KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/július
• Ardai Zoltán: A földi űrben John Cassavetes
• N. N.: John Cassavetes rendezései
• Mitta Alekszandr: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Lugossy László: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Bihari Mihály: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Jancsó Miklós: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Szilágyi Ákos: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Vicsek Ferenc: Előhívás Beszélgetések az 1956. őszi filmforgatásokról
• Schubert Gusztáv: A tetthely Kie¶lowski filmjeiről
• N. N.: Krzysztof Kie¶lowski
• Báron György: Két novella Az ismeretlen század kedete
• Koltai Ágnes: Kép – Fénykép – Filmkép Paulo Rocháról
• N. N.: Paulo Rocha
• Bíró Yvette: Az irónia az igazi szabadság! Az új elbeszelés
• Bikácsy Gergely: Truffaut-levelek
• Reményi József Tamás: Kisebbségben a film Oberhausen
• Bikácsy Gergely: Nadir pasa köszörűje Isztambul
• Nemeskürty István: A filmre vitt regény Ködös utakon
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Cservonyec
• Kovács András Bálint: Vörös zsaru
• Létay Vera: Piszkos tánc
• Fáber András: A negyedik hatalom
• Székely Gabriella: Minden a Paradicsom bűne
• Lajta Gábor: Cserébe az életért
• Koltai Ágnes: Vérbeli hajsza
• Schubert Gusztáv: A földesúr
• Tamás Amaryllis: Másnap reggel
VIDEÓ
• Sneé Péter: „Alternatív” értetlenkedés
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Miklós, István, Zoltán és a többiek
KRÓNIKA
• Fáber András: Sergio Leone halálára

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szaffi

Varga Zoltán

Magyar, 1985. Rendezte: Dargay Attila. Szereplők magyar hangja: Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda. Forgalmazó: MANDA. 77 perc.

 

Jókai-adaptációink egyik legsikeresebb tétele kétségkívül Dargay Attila Szaffija, melynek nézőszáma a bemutatásakor bőven meghaladta az egymillió főt, és a mai napig méltán őrzi népszerűségét. Az idén 30 éves Szaffi abból a rendkívüli korszakból származik, amikor a Pannónia Filmstúdió világrekordot állított fel az egészestés animációs filmtermésben (tíz éven belül húsz művel jelentkezett), rendezőjének pedig a harmadik egészestés rajzfilmje. A XVII. századba vezető történet alapján – melyben Botsinkay Jónás azért tér vissza atyai birtokára Temesvárra, hogy megszerezze a török basa kincsét, ám végül a szerelem lesz az igazi jussa – a Szaffi elsősorban a Lúdas Matyi emberközpontú cselekményéhez áll közel, de a Vukhoz is szorosan kapcsolódik. Dargay ugyanis a Disney-hagyományokon keresztül közelít Jókaihoz, miközben a saját stílusát is érvényesíti. Így válhatnak meghatározó szereplővé az állatfigurák, akik nemcsak a főcselekmény statisztái, jóval többek annál: kulcsfontosságúak a nádas és a kunyhó közegének panteisztikus ábrázolásmódjában éppúgy, mint számos burleszkbe forduló jelenet koreográfiájában. Sőt, a Szaffi egyik legkövetkezetesebben végigvitt motívuma az ember- és állatszereplők felcserélődése, legyen szó macskának hitt menyasszonyról vagy medvebőrből előbújó cimboráról. A bájos állatseregleten túl markáns Dargay-kézjegy a mellékalakok karikaturisztikus megformálása is (megtámogatva a szinkronszínészek remekléseivel) – különösen az intrikus duó kettőse emlékezetes, a gőzleeresztő fejfedővel groteszk hatást keltő Feuerstein és alattomos segédje, a magát intellektuális bűnözőnek valló, még filmkritika megírására is (!) kapható Puzzola.

A történelmi közeg anakronisztikus humorú megjelenítése már a Szaffi előtt része volt Dargay művészi repertoárjának, amint azt a DVD-n extraként helyet kapott Pázmán lovag igazolja. Arany János vígballadájának 1973-as, közel tízperces adaptációjában a karikaturisztikus rajzanimáció – Sajdik Ferenc közreműködésével készült – jellegzetes látványalkotó eszközei teszik megmosolyogtatóvá a középkori miliőt. A felszarvazott férj meséjét Darvas Iván tüneményes előadásában hallhatjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12485