KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/július
• Ardai Zoltán: A földi űrben John Cassavetes
• N. N.: John Cassavetes rendezései
• Mitta Alekszandr: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Lugossy László: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Bihari Mihály: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Jancsó Miklós: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Szilágyi Ákos: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Vicsek Ferenc: Előhívás Beszélgetések az 1956. őszi filmforgatásokról
• Schubert Gusztáv: A tetthely Kie¶lowski filmjeiről
• N. N.: Krzysztof Kie¶lowski
• Báron György: Két novella Az ismeretlen század kedete
• Koltai Ágnes: Kép – Fénykép – Filmkép Paulo Rocháról
• N. N.: Paulo Rocha
• Bíró Yvette: Az irónia az igazi szabadság! Az új elbeszelés
• Bikácsy Gergely: Truffaut-levelek
• Reményi József Tamás: Kisebbségben a film Oberhausen
• Bikácsy Gergely: Nadir pasa köszörűje Isztambul
• Nemeskürty István: A filmre vitt regény Ködös utakon
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Cservonyec
• Kovács András Bálint: Vörös zsaru
• Létay Vera: Piszkos tánc
• Fáber András: A negyedik hatalom
• Székely Gabriella: Minden a Paradicsom bűne
• Lajta Gábor: Cserébe az életért
• Koltai Ágnes: Vérbeli hajsza
• Schubert Gusztáv: A földesúr
• Tamás Amaryllis: Másnap reggel
VIDEÓ
• Sneé Péter: „Alternatív” értetlenkedés
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Miklós, István, Zoltán és a többiek
KRÓNIKA
• Fáber András: Sergio Leone halálára

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ízlés dolga

Ádám Péter

 

Akadnak csirkefogók, akiknek akkora a varázsuk, hogy minden gazemberségüket, minden jellemhibájukat készségesen megbocsátjuk. Előfordul, hogy filmekkel is így van az ember: néha annyi ötlet, humor, üdeség van bennük, hogy nagy kegyesen elnézzük a történet gyöngéit, az elnagyoltságot, a kliséket és sztereotípiákat.

A bunkó vállalkozó (Jean-Pierre Bacri) valahogy elkeveredik egy unalmasnak ígérkező színházi előadásra, és beleszeret a darab főszereplőjébe (Anne Alvaro). Beleszeret? Inkább képtelen szabadulni a varázsától. Hiszen korábban már találkozott a nővel, és akkor nem volt rá semmi hatással. De mintha ezt a negyvenes éveinek elején járó, öregségtől rettegő magányos nőt a színpadon beragyogná tulajdon művészetének (vagy a színháznak? netalán az előadott Racine-dráma költőiségének?) az igézete...

A pasas a maga esetlen módján próbál udvarolni, ám hiába: a hoch értelmiségi, kifinomult világban tahó viccekkel nem lehet villogni. A különös vonzalom valójában a „földigiliszta-szerelmes-a-poszátába” tipikus esete. És láss csodát: a pasas lassan megváltozik, nem sejtett érzékenységek nyílnak ki benne, míg végül szakít ostoba és groteszk feleségével, és a nőnél – aki ezzel párhuzamosan szintén igyekszik levetkőzni a merevségét – nagy nehezen felküzdi magát... na, nem tovább, csak a rajtvonalig.

Ennyi a történet, amelyet két párhuzamos szerelmi szál kísér, keresztez, de azt is mondhatnám, keretez: a testőr (Gérard Lanvin) meg a pincérnő (akit a négy César-díjat nyert film rendezője, Agnes Jaoui alakít) szerelmi kapcsolata, illetve a sofőr megalkuvása vagy alkalmazkodókészsége. A sorsok kereszteződésében álló külvárosi színház neve – Complexe culturel des deux rives – a főszereplők viszonyát is jelzi: a filmben csakugyan két távoli „part”, két egymástól fényévekre keringő univerzum próbálja egymást felfedezni. Az eredeti francia cím ugyanis szójáték (Le gout des autres): „a mások, a többiek ízlése”, de emellett azt is magában rejti, hogy néha milyen vonzóan izgató íze, zamata, aromája lehet egy tőlünk távoli ember idegen világának...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/05 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3313