KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/július
• Ardai Zoltán: A földi űrben John Cassavetes
• N. N.: John Cassavetes rendezései
• Mitta Alekszandr: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Lugossy László: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Bihari Mihály: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Jancsó Miklós: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Szilágyi Ákos: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Vicsek Ferenc: Előhívás Beszélgetések az 1956. őszi filmforgatásokról
• Schubert Gusztáv: A tetthely Kie¶lowski filmjeiről
• N. N.: Krzysztof Kie¶lowski
• Báron György: Két novella Az ismeretlen század kedete
• Koltai Ágnes: Kép – Fénykép – Filmkép Paulo Rocháról
• N. N.: Paulo Rocha
• Bíró Yvette: Az irónia az igazi szabadság! Az új elbeszelés
• Bikácsy Gergely: Truffaut-levelek
• Reményi József Tamás: Kisebbségben a film Oberhausen
• Bikácsy Gergely: Nadir pasa köszörűje Isztambul
• Nemeskürty István: A filmre vitt regény Ködös utakon
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Cservonyec
• Kovács András Bálint: Vörös zsaru
• Létay Vera: Piszkos tánc
• Fáber András: A negyedik hatalom
• Székely Gabriella: Minden a Paradicsom bűne
• Lajta Gábor: Cserébe az életért
• Koltai Ágnes: Vérbeli hajsza
• Schubert Gusztáv: A földesúr
• Tamás Amaryllis: Másnap reggel
VIDEÓ
• Sneé Péter: „Alternatív” értetlenkedés
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Miklós, István, Zoltán és a többiek
KRÓNIKA
• Fáber András: Sergio Leone halálára

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kék Lovag kalandjai

Schreiber László

A Kék Lovag nem volt mindig kék lovag. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy valaha is zöld lett volna vagy sárga, hanem, hogy azelőtt manói státuszban éldegélt az erdőben. Meglehet, már akkor is nemes lelkű kis lény volt, mégsem nyomta annyi felelősség a vállát, mint a lovaggá ütés után. Virágkehelyben szundikálni, harmatot kortyolgatni, gitározgatni; tulajdonképpen így telnek a lengyel anyanyelvű manók mindennapjai. Ám elég egy kisebb hőstettet végrehajtani, rögvest lovaggá üti az embert a pillangókirálynő, és máris kezdődik a fáradságos és veszélyes kalandok sora. Küzdelem a gonosz darazsakkal, elvetemült bögölyökkel, tisztességes rovari mivoltukból kivetkőzött egyéb fullánkosokkal. Még szerencse, ha az ezer ármánynak kitett lovagnak damaszkuszi fűszál-kardján és szöcskeparipáján kívül hű fegyverhordozója is akad, egy derék galacsinhajtó bogár személyében.

A gyermekek körében bizonyára sikert arat ez a lengyel rajzfilm. Ők egyébként is „közelebb állnak” a fűszálakhoz, bogarakhoz, és több kedvük meg idejük is van leguggolva nézegetni őket. Bármilyen ötletes is a film, azért a hosszúsága (másfél óra) valószínűleg próbára teszi a gyereknézők figyelmét, ezen legfeljebb az segíthet, ha a Kék Lovag feltaszítja harangvirág sisakjának rostélyát, és felismerhetővé válik a remek Lolka és Bolka rajzfilmsorozat egyik figurája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/11 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5165