KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/július
• Ardai Zoltán: A földi űrben John Cassavetes
• N. N.: John Cassavetes rendezései
• Mitta Alekszandr: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Lugossy László: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Bihari Mihály: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Jancsó Miklós: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Szilágyi Ákos: Az állami testvériség után Moszkvai eszmecsere
• Vicsek Ferenc: Előhívás Beszélgetések az 1956. őszi filmforgatásokról
• Schubert Gusztáv: A tetthely Kie¶lowski filmjeiről
• N. N.: Krzysztof Kie¶lowski
• Báron György: Két novella Az ismeretlen század kedete
• Koltai Ágnes: Kép – Fénykép – Filmkép Paulo Rocháról
• N. N.: Paulo Rocha
• Bíró Yvette: Az irónia az igazi szabadság! Az új elbeszelés
• Bikácsy Gergely: Truffaut-levelek
• Reményi József Tamás: Kisebbségben a film Oberhausen
• Bikácsy Gergely: Nadir pasa köszörűje Isztambul
• Nemeskürty István: A filmre vitt regény Ködös utakon
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Cservonyec
• Kovács András Bálint: Vörös zsaru
• Létay Vera: Piszkos tánc
• Fáber András: A negyedik hatalom
• Székely Gabriella: Minden a Paradicsom bűne
• Lajta Gábor: Cserébe az életért
• Koltai Ágnes: Vérbeli hajsza
• Schubert Gusztáv: A földesúr
• Tamás Amaryllis: Másnap reggel
VIDEÓ
• Sneé Péter: „Alternatív” értetlenkedés
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: Miklós, István, Zoltán és a többiek
KRÓNIKA
• Fáber András: Sergio Leone halálára

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem első látásra

Veress József

A pelyhedző állú fiatalemberekkel gyakran megesik, hogy halálosan beleszeretnek valamilyen csinos fruskába. Ilyenkor álmodozni kezdenek és fittyet hánynak a realitásokra. A bódító érzés bűvkörében teljesen átalakul a világ: az élet értelmét – erről a kamasz szentül meg van győződve – kizárólag Ő jelenti. Ő, aki rendszerint mások szemébe szeret nézni…

Murat, a kedves grúz film hőse, efféle szituációba keveredik. Ánya idősebb nála, ám ez a fiút csöppet sem zavarja. Hűséges testőrként követi a lányt; még Ánya házasságának híre sem józanítja ki. A gyógyíthatatlan rajongó az icipici remény szalmaszálába is belekapaszkodik.

Bármennyire furcsa (vagy hihetetlen), de a Szerelem első látásra nem annyira a fiatalok kapcsolatának fejlődéséről szól, mint inkább a grúzok népi karakteréről: talpraesettségükről és vehemenciájukról, érzelmességükről és bölcsességükről. A neorealista képek füzére meglehetősen lazán komponált, egyes poénok túljátszottak, a harmadik harmad kissé fáradt (a rendező nem győzte végig szusszal, mert a befejező részben – váratlanul – moralizálni kezd, ahelyett, hogy továbbra is könnyed derűvel mesélne). Rezo Eszadze komédiája mindamellett üde színfolt a mozimulatságok mostanság sajnálatosan gyérülő sorában. Fontos dolgokat lehet belőle megtudni. Például azt, hogy nehéz levágni egy bárányt. Vagy, hogy az álom segít a bűnök elleni küzdelemben, mivel megvilágosítja az elmét. Továbbá: mindenkinek joga van azt csinálni a bajszával, amit akar.

Néhány remek karakter, emlékezetes epizód, jellegzetes hangulat: ezek a Szerelem első látásra legfőbb erényei. Nem nagy film, de hamisítatlanul grúz film. Ennyi elég minősítésnek is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7942