KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/augusztus
• Fáber András: Alkony neonfényben Davis Cone hiperrealista mozifestményei
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Világunk, Elvis képmása alatt Cannes

• Bikácsy Gergely: Sólymok és csigák Hingsmith filmen
• N. N.: Patricia Hingsmith regényei filmen
• Hirsch Tibor: A 007-es történetei Détente-barométer a moziban
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Hat bagatell
• Székely Gabriella: Gyerekbetegségek gyógyíthatatlan szövődményei Beszélgetés Kardos Ferenccel
• Mészáros Márta: Ázsiai udvarok Útinapló
• Lukács György: Két Lukács György-levél Guido Aristarcóhoz
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az ideiglenes parlament A Napzártáról
LÁTTUK MÉG
• Fábián László: A rátóti legényanya
• Báron György: A hal neve: Wanda
• Kovács András Bálint: A hekus
• Szemadám György: Tanmesék a szexről
• Fáber András: A légy
• Koltai Ágnes: Disznó szerencse
• Tamás Amaryllis: Moonwalker
KÖNYV
• Kelecsényi László: Luís Buñuel: Utolsó leheletem
KRÓNIKA
• N. N.: Szőts István szeminárium Esztergomban
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Filmsorozatok
• N. N.: Reklám...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Babák – Az első év

Szabó Noémi

Bébé(s) – francia, 2010. Rendezte: Thomas Balmes. Kép: Jérôme Alméras, Frazer Bradshaw, Steeven Petitteville. Zene: Bruno Coulais. Szereplők: Bayar, Hattie, Mari, Ponijao. Gyártó: Canal+. Forgalmazó: Budapest Film. 79 perc.

 

Ha a film plakátján látható mosolyalbum nem lenne elég informatív, a tagline – „Mindenki szereti a babákat!” – sokat elárul a ránk váró élményről. Ugyanis a babákat, ha nem is mindenki, de a gyermekáldás előtt és után álló nők abszolút fizetőképes csoportja egészen biztosan szereti, főleg, ha a helyes kis csecsemőkről készült felvételeknek egzotikus tájak szolgáltatnak hátteret; a Babák pedig éppen ezzel az élménnyel kecsegtet, így hamar megtalálja közönségét.

A fenti külsőségeken túl a Babák nem túlzottan értékes vagy érdekes: érdemi mondanivalója kimerül a különböző földrészek lakóival összefüggő sztereotípiák egymással való ütköztetésében, és az ebből levont tanulságok a párhuzamos szerkesztésmód következtében mindenki számára érthetővé válnak, annak ellenére is, hogy szóbeli kommentárokkal Thomas Balmes filmje egyetlen alkalommal sem él. Így célközönsége egyrészt megnyugszik, hogy képes megfejteni egy párbeszédet nem tartalmazó filmet, másrészt szabadon ítélkezhet mások nevelési szokásain, ami szintén erősíti önmagába vetett hitét. Ezáltal a produkció valódi piaci értéke a nézőben keltett diadalérzettel egyenlő; ebből a szempontból pedig úgy működik, mint a bulvárlapok, kibeszélőshow-k és presztízselőadások placebója, aminek köszönhetően a Babák a dokumentumfilm műfajához képest kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot. Javára írható, hogy a forgatás nehézségeit vállaló négy család jelentős anyagi támogatást kapott, így a nehezebb sorsú mongol és afrikai kisbaba az eddigieknél sokkal megnyugtatóbb körülmények között élheti le élete következő pár évét; az pedig már csak hab a tortán, hogy erről a négy kisgyerekről készült a világ legprofibb home video-ja, amelyet valószínűleg még az esküvőjük napján is levetítenek majd lelkes szüleik – hogy ezt ők pozitív, vagy negatív élményként élik-e majd meg, döntse el a jövő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10361