KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/augusztus
• Fáber András: Alkony neonfényben Davis Cone hiperrealista mozifestményei
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Világunk, Elvis képmása alatt Cannes

• Bikácsy Gergely: Sólymok és csigák Hingsmith filmen
• N. N.: Patricia Hingsmith regényei filmen
• Hirsch Tibor: A 007-es történetei Détente-barométer a moziban
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Hat bagatell
• Székely Gabriella: Gyerekbetegségek gyógyíthatatlan szövődményei Beszélgetés Kardos Ferenccel
• Mészáros Márta: Ázsiai udvarok Útinapló
• Lukács György: Két Lukács György-levél Guido Aristarcóhoz
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az ideiglenes parlament A Napzártáról
LÁTTUK MÉG
• Fábián László: A rátóti legényanya
• Báron György: A hal neve: Wanda
• Kovács András Bálint: A hekus
• Szemadám György: Tanmesék a szexről
• Fáber András: A légy
• Koltai Ágnes: Disznó szerencse
• Tamás Amaryllis: Moonwalker
KÖNYV
• Kelecsényi László: Luís Buñuel: Utolsó leheletem
KRÓNIKA
• N. N.: Szőts István szeminárium Esztergomban
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Filmsorozatok
• N. N.: Reklám...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Akit Bulldózernek hívtak

Lajta Gábor

 

Michele Lupo, akitől a közelmúltban a Seriff az égből, valamint A seriff és az idegenek című kozmikus bárgyúságokat láthattuk, most teljesen reális környezetbe, egy tengerparti kisvárosba helyezi a jóindulatú szakállas óriást, Bud Spencert. Bár ez a filmje sem remekmű, a maga nemében sem – sovány az alapötlet és szerkezeti aránytalanságok is gyöngítik –, mégis melegebb, derűsebb a korábban bemutatottaknál. Valamiképpen szellemesebb, emberközelibb egy jóízű szkanderezés a füstös matrózkocsmában, vagy egy mintaszerűen komponált öklözés az alvilági játékbarlangban, mint a gépi csodatrükkök, vagy az egzotikus panorámák. És ráadásul ez egyszer még az is bizonytalannak látszik, hogy hősünk győzni tud a végén...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6668