KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/szeptember
• Kovács István: Lengyel legendák Wajda és a Mennyegző
• Jancsó Miklós: A mi Hamu és gyémántunk
• Bikácsy Gergely: Titkos utazások a kékruhás nővel Michel Deville portréjához
• Klaniczay Gábor: Hol lakik a gonosz? Ördögök
• Kovács András Bálint: A „szoft-horror” Populáris mítosz Magyarországon
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Feloldozás nélkül Pesaro

• Jeles András: Büntető – század Jegyzetlapok
FESZTIVÁL
• Ardai Zoltán: Tréfák Mladá Boleslav
TELEVÍZÓ
• Baló György: Operett-tévé A híradó sztárjai
• György Péter: A korszak tükre
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Hajlakk
• Tamás Amaryllis: Rembetiko
• Zalán Vince: Dagály
• Fáber András: Robotzsaru
• Schubert Gusztáv: Bécs, 1938
• Székely Gabriella: Nem látni és megszeretni
• Kovács András Bálint: Halálos fegyver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ifjúkor forró évei

Ardai Zoltán

 

Avagy: egy szerb ifjú kalandjai a polgárháborús Turkesztánban. A főhős az első világháború frontharcaiból vetődik a szovjethatalom szolgálatába. Sajnos, végül egy sátáni, turbános alak fegyvere leteríti. Meg kell halnia a győzelem küszöbén, de a haldoklás képsorai nem engedik a nézőnek, hogy nagyon bánkódjék, már csak azért sem, mert a legény mintha csupán a „forró életévek” méltó árát fizetné meg.

Az időjátékkal és a sok vérrel furán ügyetlenkedő rendezés több helyütt őszintén naiv, s ez frissecske légkört ad a filmnek. Hogy a történelemről mond-e valami érdemlegeset, arra jobb nem figyelni, ellenben izgalommal nézhetjük, mire jut a nehéz helyzetekben próbált barátság és a szerelem ebben a történetben. S aki megfelelő hangulatban van, a moziban néhány pillanatra elhiheti: egy délszláv körtánc az egész élet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/07 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7036