KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/október
• Bikácsy Gergely: A szamár és a filozófus Az én XX. századom
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan teniszlabda Jézus Krisztus horoszkópja
• Hegyi Gyula: Másfél tucat még benne van Iskolakerülők
• Réz Pál: Százszorszentek Beszélgetés Szentkuthy Miklóssal
• Miklós Pál: Tücsökkalitka Az utolsó császár
• Báron György: A technokrata rendező Brian de Palma portréjához
• N. N.: Brian de Palma filmjei
• N. N.: Joris Ivens
• Zalán Vince: A repülő hollandus
• N. N.: Joris Ivens filmjei
A FILMVILÁG MOZIJA
• Koltai Ágnes: Tariménes második utazása Szerencsefia
VIDEÓ
• Sneé Péter: A provokáció is kommunikációs forma Beszélgetés Péterffy Andrással
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Kis apokalipszisek Moszkva
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: Huhogók
• Hegyi Gyula: Angyalszív
• Kovács András Bálint: Elfelejtett dallam, fuvolára
• Ardai Zoltán: Roger nyúl a pácban
• Szemadám György: Szellemirtók
• Koltai Ágnes: Vasmadarak II.
• Szemadám György: James Bond, a magányos ügynök

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Féktelenül 2.

Harmat György

 

Ha eddig nem tudtuk volna (tudtuk!), hogy nemcsak a művészfilmek, hanem a tömegfilmek minőségének is a rendező tehetsége a legfőbb biztosítéka, Jan De Bont pályája meggyőz erről. Az operatőrből lett rendező 1994-es, Féktelenül című produkciójával az akcióműfaj egyik csúcsteljesítményét alkotta meg, a tavalyi Twisterben a roppant gyenge magánéleti szál ellenére is lenyűgöző látványosságot tett vászonra. Most is derekasan próbálkozik. Nincs könnyű dolga.

Amennyire biztosra megy ugyanis anyagilag, aki egy siker megismétlésére vállalkozik, – a felfokozott várakozások révén – annyira hátrányos helyzetbe is hozza magát. A Féktelenül fő ötletét például (egy busz ámokfutásra kényszerül, mert ha sebessége egy bizonyos határ alá esik, felrobban) aligha lehet felülmúlni, száguldó tempóját nehéz megközelíteni, alkotói bravúrjait újrázni. De Bont a folytatást mar az első másodpercekben elkezdi rohantatni (autóval, motorral és kamerával), mivel azonban a helyszín ezúttal egy luxushajó (melynek még szupersebessége is csak viszonylag mérsékelt lehet), a középrész inkább a veszélyes bezártság feszültségeire és katasztrófáira koncentrál. A végére persze jut egy motorcsónakhidroplán-üldözés, a karibi kikötővárosba épült mólót felszántó, házakat romba döntő hajómonstrum képsorai pedig nem mindennapi audiovizuális élményt kínálnak. A szerkesztés mesteri, a humormennyiség megfelelő, mindent egybevéve a Féktelenül 2.ha nem is bír az alapmű féktelen erejével – épkézláb, remekül elkészített, izgalmas kalandfilm.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1588