KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/október
• Bikácsy Gergely: A szamár és a filozófus Az én XX. századom
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan teniszlabda Jézus Krisztus horoszkópja
• Hegyi Gyula: Másfél tucat még benne van Iskolakerülők
• Réz Pál: Százszorszentek Beszélgetés Szentkuthy Miklóssal
• Miklós Pál: Tücsökkalitka Az utolsó császár
• Báron György: A technokrata rendező Brian de Palma portréjához
• N. N.: Brian de Palma filmjei
• N. N.: Joris Ivens
• Zalán Vince: A repülő hollandus
• N. N.: Joris Ivens filmjei
A FILMVILÁG MOZIJA
• Koltai Ágnes: Tariménes második utazása Szerencsefia
VIDEÓ
• Sneé Péter: A provokáció is kommunikációs forma Beszélgetés Péterffy Andrással
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Kis apokalipszisek Moszkva
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: Huhogók
• Hegyi Gyula: Angyalszív
• Kovács András Bálint: Elfelejtett dallam, fuvolára
• Ardai Zoltán: Roger nyúl a pácban
• Szemadám György: Szellemirtók
• Koltai Ágnes: Vasmadarak II.
• Szemadám György: James Bond, a magányos ügynök

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A csók

Mátyás Péter

 

Richard LaGravanese, akit korábban három alkalommal jelölték Oscar-díjra A halászkirály legendája, A szív hídjai és A suttogó című filmek forgatókönyvéért, ezúttal rendezőként debütál. A cselekmény két szálon fut. Judith egy sikeres New York-i orvos még mindig csinos felesége, házassága érdekében feladta önállóságát, karrierjét. Tizenhat évi együttélés után szembe kell nézne a válás okozta traumával. Pat alacsony és köpcös liftkezelő. Éppen elveszítette lányát, és szintén elvált. A két össze nem illő, magányos és depressziós ember találkozik, az egymásrautaltságból különös kapcsolat, szexuális vonzódástól sem mentes barátság alakul ki. A belső utak, az önmagunkkal való szembenézés, az önmegvalósítás keresésének filmje ez, amely alapvetően Judith alakjára összpontosít. A megfigyelő, voyeur személyisége fokozatosan átalakul, egyre otthonosabban mozog a nagyváros útvesztőiben, szexuális képzelgéseit valódi kalandok váltják fel.

A történetet két Csehov-elbeszélés, így a címadó A csók inspirálta. Az alkotók elkerülik a tankönyvízű kliséket, nincs happy end vagy erkölcsi példázat, az emberi sorsok és perspektívák nyitottak maradnak. Kifogásaink lehetnek viszont a kissé lassú tempóval szemben, néhány epizód dramaturgiai szempontból indokolatlanul hosszú lett. A film stílusa túlságosan statikus, színházi közvetítésre emlékeztető, mégis üdítő színfoltot jelent az akcióhősök uralta világunkban. Oroszlánrész jut ebben a Judith-ot játszó Holly Hunternek, aki az elhagyott, helyét kereső nő teljes érzelmi skáláját felvonultatja, a kétségbeeséstől a reménykedésig, a kiszolgáltatottságtól a csábításig, az elfojtott vágyakozástól a kielégülésig. Már A zongoraleckében feltűnt kivételes tehetsége. Most elmondhatjuk róla, bergmani nagyságú színésznő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/03 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4004