KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/október
• Bikácsy Gergely: A szamár és a filozófus Az én XX. századom
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan teniszlabda Jézus Krisztus horoszkópja
• Hegyi Gyula: Másfél tucat még benne van Iskolakerülők
• Réz Pál: Százszorszentek Beszélgetés Szentkuthy Miklóssal
• Miklós Pál: Tücsökkalitka Az utolsó császár
• Báron György: A technokrata rendező Brian de Palma portréjához
• N. N.: Brian de Palma filmjei
• N. N.: Joris Ivens
• Zalán Vince: A repülő hollandus
• N. N.: Joris Ivens filmjei
A FILMVILÁG MOZIJA
• Koltai Ágnes: Tariménes második utazása Szerencsefia
VIDEÓ
• Sneé Péter: A provokáció is kommunikációs forma Beszélgetés Péterffy Andrással
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Kis apokalipszisek Moszkva
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: Huhogók
• Hegyi Gyula: Angyalszív
• Kovács András Bálint: Elfelejtett dallam, fuvolára
• Ardai Zoltán: Roger nyúl a pácban
• Szemadám György: Szellemirtók
• Koltai Ágnes: Vasmadarak II.
• Szemadám György: James Bond, a magányos ügynök

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szél harcosai

Nagy Zsolt

E nem túl sokatmondó cím helyett a máskor oly nagyvonalú filmcím-fabrikálók előállhattak volna például „A kis Herceg(nő) 2984-ben” címváltozattal, mivel ez a különös japán rajzfilm új-Hollywood csillagmeséi mellett erősen támaszkodik Saint-Exupéry és Orwell művének motívumaira. A gyanútlan kritikus a távol-keleti akciófilmek egy újabb darabját sejti, helyette pedig egy sajátos műfaji hibriddel találja magát szemben: postwardream-et lát – rajzfilmen. Pontosan ezer évet lépünk előre az időben, a földgolyót, éppen hét nap (!) alatt gyilkos kór tizedelte meg, a szétszórt, egymással örökös harcban álló, kicsiny települések között a mérgező, éhséget, járványt, halált hordó dzsungel az úr. Ebben a rákos sejtek burjánzását idéző, fortyogó tavakkal, valaha volt egzotikus növényekkel teli rengetegben tanyáznak az emberek életét leginkább veszélyeztető óriásférgek, a gorgók. A Szél Völgyének lakói – élükön a fiatal Zandra hercegnővel – békében élnek megerősített váraikban, az energiát „alternatív módon” szélmalmokból nyerik, ám a Gonosz mesterkedései a kis közösség létét kezdik fenyegetni, megindul a harc, melynek főhősünk önfeláldozása vet véget; élete árán menti meg az ellenségeket a kölcsönös pusztulástól. A történet ennyi, maga a film azonban jóval több ennél. Elsősorban arra a borzongatóan gyönyörű képi világra kell utalnunk, amely itt jóval több, mint háttérfreskó, a pergő ritmusra és az új meg új ötletekre, amelyek egy pillanatra sem engedik lankadni a néző figyelmét. A meghökkentő anakronizmusok halmozása – középkori lovagvár, mai harckocsi és a holnap űrcirkálója egymás mellett a kölcsönös, értelmetlen pusztítás rémét idézi. Végül egy személyes megjegyzés: aki ilyen-olyan okból eredendő undorral viseltetik különböző bogarak, férgek stb. iránt, az kétszer is gondolja meg, hogy miként hat rá egy ezerszeresére felnagyított ragadozó szitakötő vagy a csápjait nyújtogató ízeltlábúak hadseregének látványa, mert ilyenekben sűrűn lesz része, ha jegyet vált e „meséhez”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/11 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5167