KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/október
• Bikácsy Gergely: A szamár és a filozófus Az én XX. századom
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan teniszlabda Jézus Krisztus horoszkópja
• Hegyi Gyula: Másfél tucat még benne van Iskolakerülők
• Réz Pál: Százszorszentek Beszélgetés Szentkuthy Miklóssal
• Miklós Pál: Tücsökkalitka Az utolsó császár
• Báron György: A technokrata rendező Brian de Palma portréjához
• N. N.: Brian de Palma filmjei
• N. N.: Joris Ivens
• Zalán Vince: A repülő hollandus
• N. N.: Joris Ivens filmjei
A FILMVILÁG MOZIJA
• Koltai Ágnes: Tariménes második utazása Szerencsefia
VIDEÓ
• Sneé Péter: A provokáció is kommunikációs forma Beszélgetés Péterffy Andrással
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Kis apokalipszisek Moszkva
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: Huhogók
• Hegyi Gyula: Angyalszív
• Kovács András Bálint: Elfelejtett dallam, fuvolára
• Ardai Zoltán: Roger nyúl a pácban
• Szemadám György: Szellemirtók
• Koltai Ágnes: Vasmadarak II.
• Szemadám György: James Bond, a magányos ügynök

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hárman a világ végén

Loránd Gábor

 

Mi történik, ha egy isten háta mögötti faluban kezdi pályafutását egy orvos, egy agronómus és egy tanárnő? Sok minden történhet, csak az nem, és úgy nem, ahogy azt a vígjátéknak szánt filmünk előadja. Teljességgel valószerűtlen, szinte elképzelhetetlen alaphelyzetből indul a cselekmény: a falu vezetősége, élén egy tökkelütött téeszelnökkel, az ifjú munkaerőknek már megérkezésük napján felmondó levelet küld. Ennek az az oka, hogy a korábbi években nagy volt a vándorlás ezekben a munkakörökben. A „miért” keresése helyett pedig a durcás elnök – noha agronómusra, orvosra és tanárra égető szükség lenne – mi mást tehetne(?): az első napon kirúgja őket. A fiatalok viszont nem hagyják magukat: maradnak. Ha harc, hát legyen harc. Hasznosan, energikusan tevékenykednek, ezzel bizonyítanak, mindenki örömére. A végén még az elnök is megbékél velük.

Kevés az életszagú helyzet ebben a vézna komédiában. Az alkotók feltehetően ironikusan s ugyanakkor valamilyen megértés-szeretetfélével is akarták ábrázolni a falu életét, a lelkes és korlátolt vezetők tetteit. Azok a szituációk azonban, amelyeknek elgondolkoztatva nevettetniük kellene, inkább kínos feszengést keltenek. A humor sovány, az ötletek gyengék, a narrátorszöveg álmosító. A témában rejlő lehetőségek elsikkadnak. „Mélyhűtött” vígjáték.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7402