KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/október
• Bikácsy Gergely: A szamár és a filozófus Az én XX. századom
• Schubert Gusztáv: A láthatatlan teniszlabda Jézus Krisztus horoszkópja
• Hegyi Gyula: Másfél tucat még benne van Iskolakerülők
• Réz Pál: Százszorszentek Beszélgetés Szentkuthy Miklóssal
• Miklós Pál: Tücsökkalitka Az utolsó császár
• Báron György: A technokrata rendező Brian de Palma portréjához
• N. N.: Brian de Palma filmjei
• N. N.: Joris Ivens
• Zalán Vince: A repülő hollandus
• N. N.: Joris Ivens filmjei
A FILMVILÁG MOZIJA
• Koltai Ágnes: Tariménes második utazása Szerencsefia
VIDEÓ
• Sneé Péter: A provokáció is kommunikációs forma Beszélgetés Péterffy Andrással
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Kis apokalipszisek Moszkva
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: Huhogók
• Hegyi Gyula: Angyalszív
• Kovács András Bálint: Elfelejtett dallam, fuvolára
• Ardai Zoltán: Roger nyúl a pácban
• Szemadám György: Szellemirtók
• Koltai Ágnes: Vasmadarak II.
• Szemadám György: James Bond, a magányos ügynök

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bestia

Sneé Péter

Meddig mehet el egy irodalmi mű transzponálásában a filmfeldolgozás? Vajon Lev Tolsztoj Az ördög című elbeszélésének hőse mennyire érezheti otthon magát a tízes évek poroszok megszállta lengyel tájain?

Jerzy Domaradzki filmje erős sodrásával, kitűnő operatori munkájával sem tudja feledtetni az irodalmi műben rejlő eredeti konfliktus és az általa választott társadalmi-történelmi körülmények össze nem illő kettősségét. Az író megfogalmazta konfliktushoz: az érzéki rabsággá torzuló szerelmi viszony és az erkölcsi tisztaság utáni vágyódás összeütközéséhez csupán a rendezői önkény kapcsolhatja az első világháborút megelőző időszak feszült pillanatait, a sajátosan összetett, bonyolult lengyel helyzetet. Hiába sorakoznak az emberi szenvedés képei, ha az okok: a személyiség és a kor változásának egész folyamata homályban marad.

Kétségkívül erénye a filmnek a kelet-európai mértékkel mérve szokatlanul merész szerelem-ábrázolás, ám olyan kérdések, hogy miként lesz a szocialista könyveket is olvasó, racionális gondolkodású újító az önmaga által is lenézett „ösztönösség” rabja? mint csap át a század pozitivista szellemisége irracionális misztikába? – mind megválaszolatlanok maradnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7495