KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/november
• Tordai Zádor: Történelem és emlékezés határán Shoah
• Jeles András: Kép-írás
• Tillmann József A.: Klip-kikelet avagy az esetlegesség esztétikájának eluralkodása
• Sós Mária: Mercutio holdsétája Moonwalker
• Mandelstam Oszip: A milliókat érő baba Filmkritika 1928-ból
• Schubert Gusztáv: Tücsök a vérpadon Veszedelmes viszonyok
• Kozma György: Szubkultúra blue Metro
• Szemadám György: Paradzsanov, a vándor Asik Kerib
• Lugossy László: Mentse, aki tudja a filmet Kerekasztal-beszélgetés a filmforgalmazásról
• N. N.: A magyarországi filmterjesztés szervezete
• Marx József: Oh, Isaura, ki emlékszik rád?
• Lányi András: Mentse, aki tudja a (magyar) filmet Javaslat a nemzeti filmkultúra megmentésére
LÁTTUK MÉG
• Fábián László: A hecc
• Koltai Ágnes: Gazember
• Báron György: Jó reggelt, Vietnam!
• Bikácsy Gergely: A konferanszié
• Zalán Vince: Végzetes vonzerő
• Létay Vera: Tőzsdecápák
• Harmat György: Szeretlek, szeress!
• Koltai Ágnes: Megjönnek a menyasszonyok
• Ardai Zoltán: Halálos mánia
• Tamás Amaryllis: A sötétség fejedelme
KRÓNIKA
• Kövesdy Gábor: Van/nincs Budapesten filmmúzeum
• Bikácsy Gergely: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jurassic Park 3.

Elek Kálmán

 

Isten hozta Spielberg vidám- és őslényparkjában! Erre az attrakcióra már kétszer befizettük a gyereket (a bennünk lévőt, a rajtunk kívülit), eddig jól szórakoztunk, volt kukorica és kóla, guvadt a szemünk, képeskönyvekből és kifestőkből ismerős őslények rohangáltak jobbra-balra, tehetséges karakterszínészek statisztáltak a látványnak – ritkán ásítottunk, s ez már jó, megérte. Mágusunk, tanítónk és minden jó ügy bajnoka ezúttal, egyéb elfoglaltságai miatt – Kubrick örökül hagyott vázlataiból forgatott ízlésficamos, önmaga fontosságától elbűvölt filmet – megbízható kollegája (Joe JohnstonRocketeer) kezébe adta az irányítást, hogy újra megnyílhasson Miki Mókatára, na meg a pénztárcánk. Őslények jobbról-balról – eddig ismerős. Nini, papa, az ott repül, az meg úszik, az meg ott Indiana Jones, ja, mégsem, csak a kalapja (a kalap alatt egy jobb sorsra érdemes ausztrál színész)!

A mester nagy újítása: a harmadik rész ragadozói már nemcsak vérszomjas dögök, ó nem kérem, ezek a sátánfajzatok megfontolt stratégák, kommunikációs hálózatuk fejlett (a korszellem!), csapdába csalnak, csatasorba rendeződnek, és csak akkor ölnek, ha már biztosak a dolgukban (nagyvállalati stratégia!). Egyre ijesztőbbnek tűnnek, egyre több az emberi vonásuk. Hogy mire emlékeztetnek leginkább? Képzelj hozzájuk öltönyt nyakkendővel, s megtudod. A Jurassic Park harmadik része a sorozat eddigi leghatásosabb darabja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3447