KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/november
• Tordai Zádor: Történelem és emlékezés határán Shoah
• Jeles András: Kép-írás
• Tillmann József A.: Klip-kikelet avagy az esetlegesség esztétikájának eluralkodása
• Sós Mária: Mercutio holdsétája Moonwalker
• Mandelstam Oszip: A milliókat érő baba Filmkritika 1928-ból
• Schubert Gusztáv: Tücsök a vérpadon Veszedelmes viszonyok
• Kozma György: Szubkultúra blue Metro
• Szemadám György: Paradzsanov, a vándor Asik Kerib
• Lugossy László: Mentse, aki tudja a filmet Kerekasztal-beszélgetés a filmforgalmazásról
• N. N.: A magyarországi filmterjesztés szervezete
• Marx József: Oh, Isaura, ki emlékszik rád?
• Lányi András: Mentse, aki tudja a (magyar) filmet Javaslat a nemzeti filmkultúra megmentésére
LÁTTUK MÉG
• Fábián László: A hecc
• Koltai Ágnes: Gazember
• Báron György: Jó reggelt, Vietnam!
• Bikácsy Gergely: A konferanszié
• Zalán Vince: Végzetes vonzerő
• Létay Vera: Tőzsdecápák
• Harmat György: Szeretlek, szeress!
• Koltai Ágnes: Megjönnek a menyasszonyok
• Ardai Zoltán: Halálos mánia
• Tamás Amaryllis: A sötétség fejedelme
KRÓNIKA
• Kövesdy Gábor: Van/nincs Budapesten filmmúzeum
• Bikácsy Gergely: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

New York-i történetek

Fáber András

 

A gyártó egy régi – nálunk főleg a hatvanas évek olasz filmjeiből ismert – műfajt újított fel, a szkeccsfilm műfaját, elsőrangú erőkkel, színvonalasan. A három történetet a helyszín – New York – fűzi össze, meg a szemlélet rokonsága. Keserédes sztorikat látunk, melyek mindegyike mai amerikai értelmiségi környezetben játszódik, s jó alkalmat ad egy-egy világhírű filmrendezőnek, illetve operatőrnek, hogy amolyan ujjpattintós „jutalomjátékban” vonultassák fel briliáns képességeiket. Az eredmény: kétharmad részben kellemes szórakozás, egyharmad részben zseniális fricska.

Sikeres, ámde javakorabeli festőművészt fiatalka barátnője addig csalja, míg a férfi új barátnőt szerez be – ez az Élettapasztalatok foglalata. Jópofa.

Tündérien talpraesett kislány összeboronálja csapodár apukáját és világszép anyukáját – erről szól Az élet Zoé nélkül. Aranyos.

Aztán jön egy pónem. Abszolút filmszerűtlenül szemben ül velünk, és azt magyarázza, hogy mennyi baja van a mamája miatt. О egyébként szeretne megnősülni, de a mama – lehetetlen viselkedésével – rendre meghiúsítja próbálkozásait. A rabelais-i probléma (nősüljön-e Panurge – a Pantagruel Harmadik Könyvének alapkérdése) egy váratlan csavarral abszurd tragikomédiában csap át: a mamát egy cirkuszi bűvész eltünteti, de nem tudja visszavarázsolni. A jónevű zsidó ügyvéd valójában megkönnyebbül, de kötelességszerúen mindent megtesz anyja felkutatására, még egy tehetségtelen, de bájos varázslónőt is felfogad, miközben a mama a város fél égboltját betöltő szellemalakként cseveg és perlekedik tovább, fittyet hányva a fantáziátlan materialistáknak. Frenetikus. A címe: Oidipusz Mifáj.

Ezt a harmadik történetet Woody Allen játssza és rendezte. „Futottak még”: Martin Scorsese, Francis Coppola, Nestor Almendros, Vittorio Storaro, Sven Nykvist és sokan mások.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4685