KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/november
• Tordai Zádor: Történelem és emlékezés határán Shoah
• Jeles András: Kép-írás
• Tillmann József A.: Klip-kikelet avagy az esetlegesség esztétikájának eluralkodása
• Sós Mária: Mercutio holdsétája Moonwalker
• Mandelstam Oszip: A milliókat érő baba Filmkritika 1928-ból
• Schubert Gusztáv: Tücsök a vérpadon Veszedelmes viszonyok
• Kozma György: Szubkultúra blue Metro
• Szemadám György: Paradzsanov, a vándor Asik Kerib
• Lugossy László: Mentse, aki tudja a filmet Kerekasztal-beszélgetés a filmforgalmazásról
• N. N.: A magyarországi filmterjesztés szervezete
• Marx József: Oh, Isaura, ki emlékszik rád?
• Lányi András: Mentse, aki tudja a (magyar) filmet Javaslat a nemzeti filmkultúra megmentésére
LÁTTUK MÉG
• Fábián László: A hecc
• Koltai Ágnes: Gazember
• Báron György: Jó reggelt, Vietnam!
• Bikácsy Gergely: A konferanszié
• Zalán Vince: Végzetes vonzerő
• Létay Vera: Tőzsdecápák
• Harmat György: Szeretlek, szeress!
• Koltai Ágnes: Megjönnek a menyasszonyok
• Ardai Zoltán: Halálos mánia
• Tamás Amaryllis: A sötétség fejedelme
KRÓNIKA
• Kövesdy Gábor: Van/nincs Budapesten filmmúzeum
• Bikácsy Gergely: Hibaigazítás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A beszélő köntös

Harmat György

 

Ez a film 1941-ben készült, Mikszáth Kálmán népszerű regényéből, s lexikális érdekessége, hogy az első magyar produkció, amely színes részletet tartalmaz. Lexikális érdekesség, mert a nevezetes betét ma már – technikai okokból – nem látható. A kópia teljes egészében fekete-fehér.

Pedig a Beszélő köntösnek más sajátossága aligha van: nem sejteti, hogy rendezője hat évvel később olyan jelentőségű művel jelentkezik majd, mint a Valahol Európában. Radványi Géza kezenyomát legfeljebb néhány szép kocsizás és a harci jelenetek ügyes beállítása dicséri. Kalandok akadnak szép számmal, ám kevéssé lendületesek. Azt a fajta színészi játékot pedig, amit a rangos színészegyüttes – élén a legénynek kissé idős és ez alkalommal szőke Jávor Pállal – nyújt, ma már nehezen viseljük: a népszínműves modor miatt nemigen tudunk belefeledkezni a történetbe. Az egyetlen kivétel: Csortos Gyula finom iróniájú epizódalakítása a budai török basa szerepében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6386