KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1989/december
• N. N.: Ember a havasokból Szőts István
• Szőts István: Egy önéletrajz részletei
• Zalán Vince: A magunk fájdalma Csonka Bereg
• Lengyel László: Kiújult napok Engesztelő
• Bársony Éva: A Módszer Statárium
• Székely Gabriella: Filmek és csavaráruk Beszélgetés Kézdi-Kovács Zsolttal
• Kézdi-Kovács Zsolt: Az átalakulás kiskátéja
• Papp Zsolt: Zakatol az ultrabal A pacifista
• di Carlo Carlo: A történelem árgus tekintete Két beszélgetés Jancsó Miklóssal, 1971
• Zsugán István: Tizennyolc év múltán Két beszélgetés Jancsó Miklóssal, 1989
• Békés Pál: A százegyes szoba John Carpenterről
• N. N.: John Carpenter filmjei
• Barna Imre: Csak tégla A fal
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Kiálts a szabadságért!
• Nóvé Béla: A Nap birodalma
• Tamás Amaryllis: Arany és vér
• Báron György: Vidám élet
• Bikácsy Gergely: A kis csábító
• Kovács András Bálint: A bolond és a királynő
• Szemadám György: Valaki van odalenn
• Fáber András: Diótörő
KÖNYV
• György Péter: A halhatatlanság halottja Hajas Tibor (1946–1980)
• Hajas Tibor: Részletek Hajas Tibor filmes esszéiből

             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Stuart Little, kisegér

Lévai Zsuzsa

 

Tudták, hogy a család a legnagyszerűbb dolog a világon? És azt, hogy ha nem is vagyunk egyformák, attól még szerethetjük egymást, sőt? Mert ilyen és ehhez hasonló, soha nem hallott bölcsességeket tudhatunk meg ebből a végtelenül sematikusra sikerült, félig animációs, félig élőszereplős filmből.

Amerikai átlagcsalád, Little-ék meglévő gyermekük mellé szeretnének örökbefogadni egy másodikat, bár azt soha nem tudjuk meg, miért. Mindenesetre Kis szülők elmennek az árvaházba, ahol rögtön kiválasztják a nekik legmegfelelőbbet: a vézna, hegyes orrú, alacsony termetű, bajszos szürke egeret. És ezt vegyék szó szerint! Ő Stuart, az emberi nyelven beszélő árva kisegér, aki minden különösebb nehézség nélkül illeszkedik be a családba, és igazi konfliktusa csupán az undok házimacskával akad.

Azt a néhány poént, ami miatt esetleg másnap is emlékszünk majd a filmre, ez utóbbinak köszönhetjük. Sajnos ő is csak addig vicces, amíg – váratlan fordulat! – meg nem menti az addig csupán potenciális ebédnek tekintett Stuart életét. Végül persze teljes a boldogság, és szegény árva Stuart is megismerheti a családi szeretet mindent elsöprő hatalmát.

A film pozitívuma – rövidsége mellett – a trükkmesterek munkája: animált főhősünk az utazóbőröndjétől a bal hátsó ötös fogáig tökéletes. Az alkotóknak láthatóan könnyebb volt egy egeret emberiesíteni, mint eredeti szöveget adni a szájába.

Az eredetiség feltűnően nagyfokú hiánya annál inkább meglepő, mivel a rendező előző munkája, az Oroszlánkirály, valamint az egyik forgatókönyvíró rendezte Hatodik érzék alapján ennél jobbat vártunk volna.

Kár érte, hiszen ez a kisegér akár világsztár is lehetett volna, ha nem hiányzik belőle az a bizonyos valami. Hiába, az egér is csak ember.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/04 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2909