KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/január
• Gerő András: Ferenc József Ottó Századunk tanúja
• Zsugán István: Volt egyszer egy Filmkultúra... Budapesti beszélgetés Bíró Yvette-tel
• Szilágyi Ákos: Hitler Adolf szupersztár A totalitárius kor mozija
• Antal István: Transzvesztiták New York alatt Emléksorok Jack Smithről
• Lukácsy Sándor: A Szabó család Amerikában A rádió aranykora
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Zabaltegi San Sebastian

• Szőts István: Ember a havasokból
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Vörös cirokmező
• Bikácsy Gergely: Mambru elment a háborúba
• Schubert Gusztáv: Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai pere
• Fáber András: New York-i történetek
• Székely Gabriella: Dobjuk ki anyut a vonatból!
• Tamás Amaryllis: 9 és 1/2 hét
KÖNYV
• Szemadám György: A vamp apoteózisa Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
KRÓNIKA
• N. N.: Montázs

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Millenium 3 – A kártyavár összedől

Vajda Judit

Luftslottet som sprängdes – svéd-dán-német, 2009. Rendezte: Daniel Alfredson. Írta: Stieg Larsson regényéből Ulf Ryberg. Kép: Peter Mokrosinski. Zene: Jacob Groth. Szereplők: Mikael Blomkvist (Mikael Blomkvist), Noomi Rapace (Lisbeth Salander), Lena Endre (Erika), Annika Hallin (Annika). Gyártó: Nordisk Film / SVT. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 147 perc.

Szerencsére a magyar nézőknek sem kellett álmatlanul hánykolódniuk A lány, aki a tűzzel játszik brutális cliffhangere után. A Stieg Larsson-adaptációk záródarabja máris mozikba került és a Millennium-filmtrilógia harmadik része ugyanattól a perctől folytatódik, ahol második abbamaradt: a súlyosan sérült főhősnőt, Lisbeth Salandert mentőhelikopter szállítja életmentő műtétre ugyanabba a kórházba, ahol az életére törő apját is kezelik.

Mindez igen bölcs döntés volt az alkotók részéről, hiszen a regényfolyamban a második és a harmadik opus szorosabban kapcsolódik össze, mint a külön egységet alkotó első rész. A kártyavár összedől emellett egyben a trilógia legösszetettebb darabja is: szövevényes kémhistória és tárgyalótermi dráma egyszerre (pontosabban egymás után). Ehhez járul az a szintén nem elhanyagolható tényező, hogy a záróregényben található a legtöbb belső történés (hiszen a kórházban lábadozó Salandernek egyfolytában jár az agya) – ezt a filmben erősen stilizált flashbackek, néhány zárkózott arckifejezés és pár elégedett vigyor hivatott helyettesíteni. Sajnos mindez, bármily jó színésznő legyen is Noomi Rapace, nem pótolja a könyv sorait. Országos szintű összeesküvés, megfigyelés, üldözések, halálos merényletek – a film alkotóinak két és félórás heroikus küzdelme az anyaggal határozottan izgalmas végeredményt hozott, mely azonban adaptációs tekintetben meg sem közelíti a legjobban sikerült első részt, A tetovált lányt.

Habár első pillantásra csak az maradt ki, aminek muszáj volt (a férfi főhős viszonya a rendőrnővel, a Millennium-főszerkesztőnő zaklatási ügye és másik laphoz pártolása), így is óriási a néző hiányérzete, hisz mindezek az elemek tennék működő világgá a látottakat, ezek az apróságok adják a Millennium-trilógiának az összefoglaló címet. Így aztán a főhősnőre túlzottan sokat bízó filmben jóval erőtlenebbé válik a társadalmi-politikai mondanivaló is. Ráadásul a mű még saját célját sem tudja teljesíteni, hiszen a belső történések kihullása miatt – a regénytől eltérően – nem képes teljes mértékben megértetni Salandert a közönséggel. De a történet még mindig nem ért véget: hónapok kérdése és megláthatjuk, mire ment David Fincher a Millennium-univerzummal.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 52-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10557