KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/január
• Gerő András: Ferenc József Ottó Századunk tanúja
• Zsugán István: Volt egyszer egy Filmkultúra... Budapesti beszélgetés Bíró Yvette-tel
• Szilágyi Ákos: Hitler Adolf szupersztár A totalitárius kor mozija
• Antal István: Transzvesztiták New York alatt Emléksorok Jack Smithről
• Lukácsy Sándor: A Szabó család Amerikában A rádió aranykora
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Zabaltegi San Sebastian

• Szőts István: Ember a havasokból
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Vörös cirokmező
• Bikácsy Gergely: Mambru elment a háborúba
• Schubert Gusztáv: Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai pere
• Fáber András: New York-i történetek
• Székely Gabriella: Dobjuk ki anyut a vonatból!
• Tamás Amaryllis: 9 és 1/2 hét
KÖNYV
• Szemadám György: A vamp apoteózisa Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
KRÓNIKA
• N. N.: Montázs

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A beszélő köntös

Harmat György

 

Ez a film 1941-ben készült, Mikszáth Kálmán népszerű regényéből, s lexikális érdekessége, hogy az első magyar produkció, amely színes részletet tartalmaz. Lexikális érdekesség, mert a nevezetes betét ma már – technikai okokból – nem látható. A kópia teljes egészében fekete-fehér.

Pedig a Beszélő köntösnek más sajátossága aligha van: nem sejteti, hogy rendezője hat évvel később olyan jelentőségű művel jelentkezik majd, mint a Valahol Európában. Radványi Géza kezenyomát legfeljebb néhány szép kocsizás és a harci jelenetek ügyes beállítása dicséri. Kalandok akadnak szép számmal, ám kevéssé lendületesek. Azt a fajta színészi játékot pedig, amit a rangos színészegyüttes – élén a legénynek kissé idős és ez alkalommal szőke Jávor Pállal – nyújt, ma már nehezen viseljük: a népszínműves modor miatt nemigen tudunk belefeledkezni a történetbe. Az egyetlen kivétel: Csortos Gyula finom iróniájú epizódalakítása a budai török basa szerepében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/07 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6386