KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/január
• Gerő András: Ferenc József Ottó Századunk tanúja
• Zsugán István: Volt egyszer egy Filmkultúra... Budapesti beszélgetés Bíró Yvette-tel
• Szilágyi Ákos: Hitler Adolf szupersztár A totalitárius kor mozija
• Antal István: Transzvesztiták New York alatt Emléksorok Jack Smithről
• Lukácsy Sándor: A Szabó család Amerikában A rádió aranykora
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Zabaltegi San Sebastian

• Szőts István: Ember a havasokból
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Vörös cirokmező
• Bikácsy Gergely: Mambru elment a háborúba
• Schubert Gusztáv: Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai pere
• Fáber András: New York-i történetek
• Székely Gabriella: Dobjuk ki anyut a vonatból!
• Tamás Amaryllis: 9 és 1/2 hét
KÖNYV
• Szemadám György: A vamp apoteózisa Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
KRÓNIKA
• N. N.: Montázs

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szélvihar idején

Gáti Péter

 

Hair? Apokalipszis most?Milyen lehetett a háború a másik oldalról? A vietnami filmművészetnek az a szándéka, hogy életük e meghatározó élményét feldolgozza – magától értetődik. Természetesen nem iszonyú tragédiákat mutató filmkockákat várunk válaszként, hanem a háború feldúlta világ művészi visszatükrözését, egyes emberek általunk is átélhető sorsát. Régi tanulság, hogy a valóság ábrázolása önmagától nem válik művészi értelemben vett igazsággá. A látott vietnami film alkotói nem döntötték el, hogy hagyományos játék- vagy dokumentumfilmet kívánnak-e készíteni. Bizonytalanságuk következtében hiteles híradófelvételek és tanmeseszerű történet keveredik. A bonyolult cselekmény az egész népet mozgósító harc mindennapjait követi nyomon. Néha elzúg egy-egy helikopter, pirotechnikai bravúrok szemtanúi lehetünk, de az emberléptékűség hiányzik a filmből. így Észak és Dél, azaz a jók és rosszak, a romlottság és erkölcsi tisztaság küzdelme – szimbolikussá növesztett hősök tolmácsolásában – csak üres keret marad. Puska és tavirózsa idillikus harmóniában találkoznak két bombázás közti szünetben. „Meg kell hiúsítanunk az ellenség gyarmatosítási törekvéseit” – így vall szerelmet a fiú a lánynak. A színészvezetés kimerült a harci jelenetek megkomponálásában. Igényesebb filmet érdemelt volna a magas színvonalú, fekete-fehérben is atmoszférateremtő fényképezés, ami néha még a hiányzó emberközeliséget is képes pótolni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7344