KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/január
• Gerő András: Ferenc József Ottó Századunk tanúja
• Zsugán István: Volt egyszer egy Filmkultúra... Budapesti beszélgetés Bíró Yvette-tel
• Szilágyi Ákos: Hitler Adolf szupersztár A totalitárius kor mozija
• Antal István: Transzvesztiták New York alatt Emléksorok Jack Smithről
• Lukácsy Sándor: A Szabó család Amerikában A rádió aranykora
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Zabaltegi San Sebastian

• Szőts István: Ember a havasokból
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Vörös cirokmező
• Bikácsy Gergely: Mambru elment a háborúba
• Schubert Gusztáv: Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai pere
• Fáber András: New York-i történetek
• Székely Gabriella: Dobjuk ki anyut a vonatból!
• Tamás Amaryllis: 9 és 1/2 hét
KÖNYV
• Szemadám György: A vamp apoteózisa Király Jenő: Karády mítosza és mágiája
KRÓNIKA
• N. N.: Montázs

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kivégzés hajnalban

Harmat György

 

A film cselekménye este hat és reggel hat óra között játszódik, javarészt egy börtönszigeten, Lima közelében, 1957-ben. A kivégzőosztag érkezése és távozása fogja keretbe az ártatlan halálraítélt és a bűnös halálraítélők pontos természetrajzát.

Az aprólékosan részletező előadásmód nem gátja a hatásosságnak. Viszonylag lassú előrehaladást eredményez ugyan, ám egyúttal csendes feszültséget is, a néző és a mű érzelmi összehangolódását. A megfigyelések rendkívüli finomsággal hol abszurdba (a kivégzés helyszínét gondosan rendezik be, hogy a vendégek jobban lássanak), hol meg szimbolizmusba változnak át, de szóhoz jutnak a karikírozás szélsőséges és leegyszerűsítő eszközei is. Némi didaktika gyengíti tehát az ábrázolást, de az alakok élnek, a látvány erőteljes: a rendező, Francisco José Lombardi, komoly tehetség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7375