KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/február
MAGYAR MŰHELY
• Lukácsy Sándor: A múltat be kell vallani Tutajosok
• György Péter: A National Geographic verzió Tutajosok
• Bíró Zsuzsa: A színtévesztő Megjegyzés a Wallenberg rejtélyhez
• N. N.: Phőnix utca Wallenberg emlékezete
• Jeles András: Szédült kronológia Jegyzetlapok
• Zsugán István: A bűntett: szenvedélyes műalkotás Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A talány rendezője Beszélgetés Fehér Györggyel

• Dániel Ferenc: A terror szülőszobája Ördögök
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: A versailles-i fattyú Azok a lengyel ötvenes évek!
• N. N.: Az „ötvenes évekről” szóló fontosabb játékfilmek
• Kovács István: Végzetes tévedés
VIDEÓ
• N. N.: Szovjet underground
• Sneé Péter: Farkasok birodalma Szovjet underground

• Gelencsér Gábor: Magyar anziksz Az Amerika-kép
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Dalol a klitorisz Emmanuelle
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Hagyjátok Robinsont!
• Báron György: Az amerikai birodalom hanyatlása
• Zalán Vince: Kettős szerepben
• Bikácsy Gergely: A tizenöt éves lány
• Fáber András: Vénuszcsapda
• Tamás Amaryllis: Sínek a semmibe
• Lajta Gábor: Törvényes maffia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amerikai gyilkosságok

Tamás Amaryllis

 

Ahol nincs belső függetlenség, erkölcsi meggyőződés, ott nem kérhető számon a jövő nemzedékével való azonosulás, az egymásért vállalt szolidaritás. Akit saját sorsa is csak annyiban érdekel, mint Amarillo város – kizárólag robbanófejek gyártásából élő – lakóit (dermedten figyelik az enyhülés híreit), attól nem várható el hazája vagy a világ sorsáért érzett aggódás. Akinek kikapcsolódást a félelemre alapozó „játékok” adnak („Ez önnel is megtörténhet”, „Gyilkosság élőben”, „Igazi bűncselekmény”-sorozatok), akit az „Amerika leginkább körözött embere” talk show hetenként bilincsel le, azt nemigen érdekli a bioszféra és a társadalom pusztulása.

Sheldan Renan dokumentumfilmjéből szakrális személyek ellen (Kennedy-fivérek, Martin Luther King, John Lennon) elkövetett politikai gyilkosságok és minden indok nélküli „köznapi” merényletek képei zúdulnak ránk. Ezeket már nem magyarázhatja a katolikus egyházi enciklopédia sem „a közjó érdekében végrehajtott emberölésnek”, s nem menthetnék Aquinói Szent Tamás vagy John Salisbury elméletei sem „etikusnak”.

Az önzetlenséget, az erőszaknélküliséget a lélek önmaga kell hogy megteremtse önmagából. Hogy ne ezek a képek őrződjenek meg XX. századi mandalaként, hogy a kozmikus léttől elszakadó őrületet elűzhesse a comeniusi intelem: Omnia sponte fluant, abdit violentina rebus. „Minden szabadon folyjék, távol legyen a dolgoktól az erőszak.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5339