KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/február
MAGYAR MŰHELY
• Lukácsy Sándor: A múltat be kell vallani Tutajosok
• György Péter: A National Geographic verzió Tutajosok
• Bíró Zsuzsa: A színtévesztő Megjegyzés a Wallenberg rejtélyhez
• N. N.: Phőnix utca Wallenberg emlékezete
• Jeles András: Szédült kronológia Jegyzetlapok
• Zsugán István: A bűntett: szenvedélyes műalkotás Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A talány rendezője Beszélgetés Fehér Györggyel

• Dániel Ferenc: A terror szülőszobája Ördögök
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: A versailles-i fattyú Azok a lengyel ötvenes évek!
• N. N.: Az „ötvenes évekről” szóló fontosabb játékfilmek
• Kovács István: Végzetes tévedés
VIDEÓ
• N. N.: Szovjet underground
• Sneé Péter: Farkasok birodalma Szovjet underground

• Gelencsér Gábor: Magyar anziksz Az Amerika-kép
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Dalol a klitorisz Emmanuelle
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Hagyjátok Robinsont!
• Báron György: Az amerikai birodalom hanyatlása
• Zalán Vince: Kettős szerepben
• Bikácsy Gergely: A tizenöt éves lány
• Fáber András: Vénuszcsapda
• Tamás Amaryllis: Sínek a semmibe
• Lajta Gábor: Törvényes maffia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kivégzés hajnalban

Harmat György

 

A film cselekménye este hat és reggel hat óra között játszódik, javarészt egy börtönszigeten, Lima közelében, 1957-ben. A kivégzőosztag érkezése és távozása fogja keretbe az ártatlan halálraítélt és a bűnös halálraítélők pontos természetrajzát.

Az aprólékosan részletező előadásmód nem gátja a hatásosságnak. Viszonylag lassú előrehaladást eredményez ugyan, ám egyúttal csendes feszültséget is, a néző és a mű érzelmi összehangolódását. A megfigyelések rendkívüli finomsággal hol abszurdba (a kivégzés helyszínét gondosan rendezik be, hogy a vendégek jobban lássanak), hol meg szimbolizmusba változnak át, de szóhoz jutnak a karikírozás szélsőséges és leegyszerűsítő eszközei is. Némi didaktika gyengíti tehát az ábrázolást, de az alakok élnek, a látvány erőteljes: a rendező, Francisco José Lombardi, komoly tehetség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7375