KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/február
MAGYAR MŰHELY
• Lukácsy Sándor: A múltat be kell vallani Tutajosok
• György Péter: A National Geographic verzió Tutajosok
• Bíró Zsuzsa: A színtévesztő Megjegyzés a Wallenberg rejtélyhez
• N. N.: Phőnix utca Wallenberg emlékezete
• Jeles András: Szédült kronológia Jegyzetlapok
• Zsugán István: A bűntett: szenvedélyes műalkotás Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A talány rendezője Beszélgetés Fehér Györggyel

• Dániel Ferenc: A terror szülőszobája Ördögök
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: A versailles-i fattyú Azok a lengyel ötvenes évek!
• N. N.: Az „ötvenes évekről” szóló fontosabb játékfilmek
• Kovács István: Végzetes tévedés
VIDEÓ
• N. N.: Szovjet underground
• Sneé Péter: Farkasok birodalma Szovjet underground

• Gelencsér Gábor: Magyar anziksz Az Amerika-kép
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Dalol a klitorisz Emmanuelle
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Hagyjátok Robinsont!
• Báron György: Az amerikai birodalom hanyatlása
• Zalán Vince: Kettős szerepben
• Bikácsy Gergely: A tizenöt éves lány
• Fáber András: Vénuszcsapda
• Tamás Amaryllis: Sínek a semmibe
• Lajta Gábor: Törvényes maffia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Frank & Wendy

Klág Dávid

Frank & Wendy – észt, 2005. Rendezte: Kaspar Jancis, Ülo Pikkov, Priit Tender. Írta: Priit Parn. Zene: Margo Köllar. Gyártó: Eesti Joonisfilm. Forgalmazó: Szimpla Film. Feliratos. 75 perc.

 

Priit Pärn megjelenésével és felfutásával az észt animáció az európai művészmozik és -fesztiválok tökéletes válasza lett a nyugatról és keletről egyszerre áramló tucattermékeknek. Pärn filmjei a szürrealista film és az animáció hőskorának legjobb tradícióira utalnak vissza, a rendező médiumát nem kifogásként vagy spórolásként, hanem eszközként használja: minimalista történetei már nem sokkal a kezdés után elvesztik minden kötöttségüket a realitással, és mint a Repülő Cirkusz animációs montázsai, a legváratlanabb helyekről gombolyítják tovább az eseményeket.

A Priit Pärn tollából született, de három különböző észt rendező keze alól kikerülő Frank és Wendy átveszi anyaföldje animációs iparának legjobbjaira jellemző szabad asszociációs történetmesélést, de annak minden vizuális invenciója nélkül. Az összefüggéstelen epizódok és az ügyetlenül kritikus összekötő metajelenetek tovább rontják a napi politika ostorozásának hatását, a film látszólag semmivel sem próbál meg finomabb eszközöket keresni a szatírához, mint az egy évvel előtte készült, nem igazán finomkodó Amerika Kommandó. Trey Parker és Matt Stone bábfilmje hiába lőtt vaktában mindenre, amit paródiaképesnek talált, történetét képes volt felhúzni egy erőltetetten mocskos szájú, de határozott fonalra. A Frank és Wendy ugyan az észt-lett határviszonyokról garantáltan újdonságot mutat, de belevész a pár évvel ezelőtt is ósdinak tartott, az amerikai titkosügynökségek irányítása alatt álló és japán turistáktól elözönlött világot kifigurázó bornírt műfaji közhelyekbe, amiket ilyen koncentrációban még az európai lélek is nehezen visel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9181