KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/március
• Schubert Gusztáv: Einstand
TELEVÍZÓ
• György Péter: Csoportkép zászlóval Televízió a politikában
• Lengyel László: Politika a televízióban
FORGATÓKÖNYV
• Bereményi Géza: Irodalom

• György Péter: A lázadás esztétikája Kentaur
• Szilágyi Ákos: „Mint hulla a hulla!” Vázlat a szovjet nekrorealizmusról
• Zalán Vince: Hazugságok vására? Gyöngyök a mélyben
TÖMEGFILM
• Koltai Ágnes: „...a te országod”
• Lajta Gábor: Biff, boff, blöff! A Denevérember alakváltozásai
• Kemény György: Tisztelt Mr. Batman! Dizájn
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Befejezett jövő Meteo
• Fábián László: Van-e dokumentum, amikor nincs film? Málenkij robot; Te még élsz?
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Újérzéketlenség Kairó
LÁTTUK MÉG
• Kovács István: Vasárnapi tréfák
• Bikácsy Gergely: A film varázsa
• Lajta Gábor: Fekete eső
• Hegyi Gyula: A fehér szörny búvóhelye
• Fáber András: Erotikus fantázia
• Létay Vera: A Sárkány éve
• Tamás Amaryllis: Dolgozó lány
• Székely Gabriella: Őrület
• Bikácsy Gergely: Hibiszkuszháza
KRÓNIKA
• Szemadám György: Csutoros Sándor emlékére...

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Itt van Eldorado

Simó György

Hagyjunk fel az illúziókkal: Montrealban éppen olyan az alternatívok élete, mint nálunk Pesten. A Tilos az Á-hoz hasonló hely ugyan több van arrafelé – pontosabban: ott van ilyen hely –, az exhibicionista rádiós MC drága cabriolet-en járja az éjszakát, sűrűbb az élet, olcsóbb a kokain és az ember könnyebben él meg egy éjszakai pultos állásból... de ezzel lényegében vége is a különbségeknek. A vécében keserűségből született kefélésből ott is nem akart, de megtartott gyerek lesz, együttlakásból ott is haraggal válnak el, csúnyácska lányoknak segít a pszichiáter, a nagyváros dzsungel, a gyengék elhullanak, de igazi drámák már nincsenek, a bajok sunyinak és értelmetlennek látszanak. A magány, a magány... az feneketlen ott is.

Ritkán adódik olyan nyár, hogy a végtelenül infantilis amerikai kánikula-mozik mellé valami más is becsúszik. Ez a kanadai film ilyen. Komplett kis gyűjtemény van benne tipikus nagyvárosi huszonévesekből: általában szépek és érdekesek, teszik a dolgukat ebben a mondottan intenzív világban, s emellett buktatókon keresztül vezet életük útja. A bajok persze nehezen érthetők, többnyire a vétleneket sújtják, inkább a dolgok természetében gyökereznek, és a film közepén kezdenek megjelenni. Szorgos munkájuk sikeresen cseszi el hőseink tinglitangli életét, a végén nincsenek szájbarágós megoldások, maximum egy pici esély. Reális, pátosz nélküli, bár kiszámítható és kicsit unalmas munka, igazi csemege.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=117