KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/április
FILMSZEMLE
• Balassa Péter: A fényírástudók felelőssége
• Kovács András Bálint: Új kiúttalanság Fiatal filmesek
• Sneé Péter: Úgy, mint Hitchcock, csak kicsit jobban Beszélgetés Szirtes Andrással
• Báron György: Kicsi, de nagyon erős Fekete rekviem
• Székely Gabriella: A kis generáció Potyautasok

• Reményi József Tamás: A megszokott rabság A szolovkiak hatalma
• Bikácsy Gergely: Szabadság, Éjszaka Az ismeretlen francia film
• Bikácsy Gergely: Teltkarcsú szívdobbanás Túl szép hozzád
• Fáber András: Mozart, a fakutya Amadeus
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Holt Költők Társasága
• Létay Vera: Hódító Pelle
• Fáber András: Monsieur Hire
• Barna Imre: Milyen finomak a fehérek!
• Schubert Gusztáv: Éljen soká az úrnő!
• Kövesdy Gábor: Egyet ide, egyet oda
• Szemadám György: Vaklárma
• Tamás Amaryllis: Hívd a rádiót!
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: „A szerelem elfárad” Színészmemoárok
KRÓNIKA
• (X) : Filmterjesztő specializáció Esztergomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mulan

Sulyok Máté

 

A Walt Disney Pictures legújabb történelmi akció-rajzfilmjében - a Pocahontas, a Herkules és az Anasztázia után – egy „régi kínai mese” indul világhódító útjára.

A történet röviden: apja helyett és becsületét védve, leánya (Mulan) szökik el otthonról a háborúba, férfinak öltözve. Miután sikeresen túlesett a katonai kiképzésen (és némileg megtévesztette társait), szembeszáll a birodalomra törő ellenséggel, megmenti a császárt, hazáját, családja becsületét – hős lesz.

A feldolgozás ismerős: a rajzfigurákat ugyanarra a sémára tervezik az álomgyárban, hiszen az elődökhöz képest annyi a „változás”, hogy a távol-keleti szereplőknek fekete hajuk és keskenyebb szemük van. Egyébként nyugodtan elférnének indián, görög vagy orosz legendaként is a vásznon. A szerzők – talán a lavina egyetlen beállításának kivételével – nem törekedtek az animáció képi lehetőségeinek kihasználására, viszont ha gyerek lennék, valószínűleg a moziszék alá bújnék ijedtemben, amikor a hun fővezért, San Ju-t és seregét megpillantom a vásznon. A vér nem ömlik ugyan patakként alá, de tény, hogy a játékfilmek túlnyomó többségének feldolgozásához hasonlatosan, itt is az akció és az erőszak bemutatása a fő cél a cselekményvezetésben. Az „egyensúlyt” humoros benyögéseivel a családi védőszent, a „házisárkány” figurája próbálja helyrebillenteni.

Ide jutott hát a hajdani „teaillatú költészet”, a mítoszt, filozófiát, morált egyetlen történetbe élvezetesen sűrítő ősi kínai gondolat; Kung mester, Lao-ce, Chuang-ce tudása életről, sorsról, igazságról – megzenésítve – a mindenek fölötti üzleti hatékonyság eszményének megfelelően.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/12 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3907