KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/április
FILMSZEMLE
• Balassa Péter: A fényírástudók felelőssége
• Kovács András Bálint: Új kiúttalanság Fiatal filmesek
• Sneé Péter: Úgy, mint Hitchcock, csak kicsit jobban Beszélgetés Szirtes Andrással
• Báron György: Kicsi, de nagyon erős Fekete rekviem
• Székely Gabriella: A kis generáció Potyautasok

• Reményi József Tamás: A megszokott rabság A szolovkiak hatalma
• Bikácsy Gergely: Szabadság, Éjszaka Az ismeretlen francia film
• Bikácsy Gergely: Teltkarcsú szívdobbanás Túl szép hozzád
• Fáber András: Mozart, a fakutya Amadeus
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Holt Költők Társasága
• Létay Vera: Hódító Pelle
• Fáber András: Monsieur Hire
• Barna Imre: Milyen finomak a fehérek!
• Schubert Gusztáv: Éljen soká az úrnő!
• Kövesdy Gábor: Egyet ide, egyet oda
• Szemadám György: Vaklárma
• Tamás Amaryllis: Hívd a rádiót!
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: „A szerelem elfárad” Színészmemoárok
KRÓNIKA
• (X) : Filmterjesztő specializáció Esztergomban

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Igaz történet férfiakról és nőkről

Mockler János

Ez nem lehet igaz. Ebben a történetben nincs egy árva gyilkosság, senkit sem beleznek ki. Sőt, szemmel látható erőfeszítéseket tesznek, szórakoztatásunk és alkalmanként megnevettetésünk érdekében is.

Robert van Ackeren, a kortárs német álfilm (ld. Vénuszcsapda, Testek csábítása) egyik megteremtője évtizedek óta divatos témához nyúl. A női egyenjogúság kérdéséhez. Az asszonyok lázadása. Mi van, ha másfél óráig a férfiak a szegények, az elnyomottak? Sajnos semmi. Robert van Ackeren egyszer használatos filmje olyan, amilyennek a Köjál előírta: steril. Steril, mint egy szórakoztató magazin, valahonnan az égből, valamelyik német nyelvű kereskedelmi csatornáról, két(ezer) mosóporreklám közül. Javára írandó, hogy ezt maga is bevallja, nem is akar másnak látszani. Felvonultatja nézőinek az egyik legnagyobb kedvencet e tájról: játszik maga Hugo-Egon Badler. Ismerik? Ő az örökké boldog emlékezetű Tutti frutti soha nem szűnő népszerűségű műsorvezetője. Ez van. Most jöhetne egy vicc Friderikuszról és a magyar álfilmről, de itt már semmi sem vicces. Besültek a poénok, mint filmünkben.

Lelki kondicionáló tanfolyam nőknek? Mi tagadás, elkelne egy ilyen szerencsétlen mozibajáróknak is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=662