KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/május
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Fehér mágia
• Bereményi Géza: A mítosz, amelyet megélsz Privát Magyarország
• Fáber András: Nagy családi vonatozás Da capo
• Báron György: A csehovi légpuska Céllövölde

• Tillmann József A.: Ikonoklasszikus elvetemültségek Képözön és kellékkollázs
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Az öreg filmdemokrata Fellini rajza

• Koltai Ágnes: Exodustól Exodusig Az izraeli film a nyolcvanas években
• Bikácsy Gergely: Fecskék a börtönben A francia film vásott kölykei
• Takács Ferenc: Háború és vége Vietnam értelme
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Az ötvenfontos részvény London

• Zalán Vince: Kinepolisok
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A kötél
• Szemadám György: Kék bársony
• Koltai Ágnes: Cinema Paradisò
• Ardai Zoltán: Rózsák háborúja
• Báron György: Saigon
• Szemadám György: Az utolsó csepp
• Tamás Amaryllis: Az Aranyfiú
• Fáber András: Valami vadság
KRÓNIKA
• Fáber András: A holnap sztárjai Filmfesztivál Genfben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Bástyasétány hetvennégy

Czirják Pál

1974. Rendezte: Gazdag Gyula. Szereplők: Ewald Schorm, Iglódi István, Monori Lili, Koltai Róbert, Pogány Judit. 73 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum.

Gazdag Gyula 1974-es Bástyasétánya zenésfilmbe oltott rendszerkritika, a korszak „operettvalóságának” fanyar gúnyrajza. Értették az üzenetet az illetékes elvtársak is, így a munka néhány évre dobozba került. Nem ez volt persze az egyetlen film a rendező pályáján, amelyet elkészülte után nem engedtek bemutatni. Gazdag a maga kilenc betiltott alkotásával alighanem kitüntetett helyen szerepelne egy, a hazai filmcenzúra történetét feldolgozó monográfiában.

Pedig a Bástyasétány keserédes iróniája, groteszk szimbolikája mai szemmel nézve akár ártatlannak is tűnhet. Főleg a rendező dokumentum-darabjai mellett, mint amilyen például az Ember Judittal közösen forgatott, szintén betiltott A határozat (1972), amely nagyon is nyersen leplezte le a Kádár-korszak alapvető antidemokratikusságát. Mindazonáltal félrevezető lenne az utóbb említett film direkt politikumát a Bástyasétányon számonkérni. Hiszen e kifordított termelési operettel Gazdag egészen más módszert választott. A történetet végletesen lecsupaszította, absztrakt vázzá alakította; ezzel egyidejűleg azt a folytonos küzdelmet avatta vezérmotívummá, amely a cselekménybe beemelt mesélők és a bábokként mozgatott, de időről időre fellázadó szereplők között zajlik. Így válik a film a paternalizmus allegóriájává, miközben a kibontakozó vízió szerencsés módon jóval tágabb érvényű, semhogy leragadjon a konkrét politikai közeg didaktikus megidézésénél.

A Bástyasétány hetvennégy ezért lehet jóval több, mint egyszerű cenzúratörténeti dokumentum. Ma is eredeti, hatásos, akárcsak dobozba zárt sorstársai, Bacsó Péter 1969-es filmje, A tanú vagy Jeles András 1983-as Álombrigádja.

Extrák: Rövidfilm (Ragályi Elemér: Szilveszter); Honthy Hanna-összeállítás; kimaradt jelenetek és képgaléria.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10552