KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/május
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Fehér mágia
• Bereményi Géza: A mítosz, amelyet megélsz Privát Magyarország
• Fáber András: Nagy családi vonatozás Da capo
• Báron György: A csehovi légpuska Céllövölde

• Tillmann József A.: Ikonoklasszikus elvetemültségek Képözön és kellékkollázs
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Az öreg filmdemokrata Fellini rajza

• Koltai Ágnes: Exodustól Exodusig Az izraeli film a nyolcvanas években
• Bikácsy Gergely: Fecskék a börtönben A francia film vásott kölykei
• Takács Ferenc: Háború és vége Vietnam értelme
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Az ötvenfontos részvény London

• Zalán Vince: Kinepolisok
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A kötél
• Szemadám György: Kék bársony
• Koltai Ágnes: Cinema Paradisò
• Ardai Zoltán: Rózsák háborúja
• Báron György: Saigon
• Szemadám György: Az utolsó csepp
• Tamás Amaryllis: Az Aranyfiú
• Fáber András: Valami vadság
KRÓNIKA
• Fáber András: A holnap sztárjai Filmfesztivál Genfben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szent György megöli a sárkányt

Roboz Gábor

Sveti Georgije ubiva aždahu – szerb-boszniai-bolgár, 2009. Rendezte: Srđan Dragojević. Írta: Dušan Kovačević. Kép: Dušan Joksimović. Szereplők: Lazar Ristovski (Djordje Dzandar), Nataša Janjić (Katarina), Milutin Milošević (Gavrilo Vukovic), Bora Todorović (Deda Aleksa). Gyártó: Delirium. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 120 perc.        

A kilencvenes évek szerb mozijában meghatározó alaknak számító Srđan Dragojević mindössze néhány filmmel nevet szerzett magának, később szerencsét próbált Hollywoodban, a sikertelen kísérlet után pedig visszatért a szülőhazájába, ahol leforgathatta az ország történetének egyik legdrágább produkcióját. Az első világháború idején játszódó Szent György megöli a sárkánytban egy Szávához közeli falu egyes lakóinak életébe enged bepillantást, egy helyi zsandár, igéző felesége és egy megnyomorított ex-katona között kialakuló szerelmi háromszög bemutatására összpontosítva.

Egy nagy költségvetésű háborús melodráma sejthetően azt igényelte Dragojevićtől, hogy kamatoztassa a Nyugaton tanultakat (bár ezt már megtette a maga módján a Sebekben is), lehetőleg féken tartva szerzői törekvéseit. A rendező híres-hírhedt korai munkáiban (A szép falvak szépen égnek, Sebek) többek között azt bizonyította, képes humorral színezni a történeteit (sőt az abszurdtól sem zárkózik el), kedveli az időbontásos szerkezetet, továbbá szívesen hagy teret a mellékszereplőknek is. Mindebből csupán ez utóbbit örökítette át friss művébe, a feltűnően nagy mennyiségű párbeszéd pedig Dušan Kovačević drámaírónak köszönhető (a történetből korábban színpadi változat is készült). Dragojević főként a műfaj jellegzetes konfliktusait dolgozta fel (amikhez hozzávette a rokkant és harcképes bakák viszályát), és a tűzharcok agyonstilizált ábrázolásánál jobban foglalkoztatta nagyobb részt a hátországban, kisebb részt a sáncokban zajló események megjelenítése. A Szent György megöli a sárkányt leginkább profitképes és lélektelen zsánerfilmként állja meg a helyét, vontatott történetvezetése és sótlansága okán főként a stáb szakmai tudását és Dragojević didaxistól való tartózkodását érheti dicséret.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10901