KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/május
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Fehér mágia
• Bereményi Géza: A mítosz, amelyet megélsz Privát Magyarország
• Fáber András: Nagy családi vonatozás Da capo
• Báron György: A csehovi légpuska Céllövölde

• Tillmann József A.: Ikonoklasszikus elvetemültségek Képözön és kellékkollázs
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Az öreg filmdemokrata Fellini rajza

• Koltai Ágnes: Exodustól Exodusig Az izraeli film a nyolcvanas években
• Bikácsy Gergely: Fecskék a börtönben A francia film vásott kölykei
• Takács Ferenc: Háború és vége Vietnam értelme
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Az ötvenfontos részvény London

• Zalán Vince: Kinepolisok
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A kötél
• Szemadám György: Kék bársony
• Koltai Ágnes: Cinema Paradisò
• Ardai Zoltán: Rózsák háborúja
• Báron György: Saigon
• Szemadám György: Az utolsó csepp
• Tamás Amaryllis: Az Aranyfiú
• Fáber András: Valami vadság
KRÓNIKA
• Fáber András: A holnap sztárjai Filmfesztivál Genfben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Lámpagyújtogatók

Csiger Ádám


Lámpagyújtogatók – magyar, 2015. Rendezte: Dr. Százados Miklós. Kép: Bognár Tamás, Dr. Százados Miklós, Szathmári Tamás, Kovács Márk, Ormándlaky Zsolt, Tőke Béla. Zene: Fodor Dávid, Takáts Eszter, Hosszú Attila. Forgalmazó: Anjou Lafayette. 107 perc.

 

E különleges film a sci-fi, az áldokumentum és a vígjáték ötvözeteként írható le: az önmagukat alakító alkotók 42 honi hírességet interjúvolnak meg, a felvételeket pedig rakétába zárva szeretnék fellőni az Androméda-ködbe, a földönkívülieknek szóló bemutatkozásként az emberi faj és főleg a magyarság részéről. Az interjúalanyok megszólalásai és a forgatás fikciós történetszála váltogatják egymást, az alkotók igyekeznek elmosni a határt a valóság és filmjük között. A kerettörténet reflektál is arra, hogy független, kis büdzséjű, félprofi magánakcióról van szó. Legközelebbi rokonai William Castle kreatív blikkfangokra épülő szegénysori munkái, valamint a gerilla reklámkampánnyal sikerre vitt „talált felvétel” horrorok (Ideglelés, Parajelenségek). Interjúk készítéséhez nem kell nagy büdzsé, az ismert nevek vonzzák a publikumot, a sci-fi áldokumentarista körítés felkelti a figyelmet, az önironikus kerettörténet pedig apológia mindezért. Az alkotók ráadásul nem először csinálnak ilyet, hisz ők készítették A tüke fenomént is, mely e film főpróbájának is beillik, helyszínként Magyarország helyett Péccsel. Ugyancsak sikeres helyiekkel készített interjúfüzér önreflektív áldoku-komédiával megspékelve, mely lokálpatrióta imázsfilmből misztikus sci-fibe fordul, ahogy az alkotók a pécsiek (a legenda szerint) kimagasló tehetségének okát kutatják és találják meg az urán hatásában. Mindkét mozi figyelemfelkeltő, közönségcsalogató, de a tartalmukról sokat elmond, hogy A tüke fenomén egyik megszólalója szerint a film témái „a hétköznapi ember fantáziáját mozgatják meg”, ezúttal pedig a Tankcsapda tagjai mutatnak rá, hogy a nagy kérdésekre többnyire csak elkoptatott frázisokban lehet válaszolni. E közhelyek ugyanakkor szinte mind igazak, igencsak ráférnek egy negatív előítéletekkel telített társadalomra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12228