KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/május
MAGYAR MŰHELY
• Tamás Amaryllis: Fehér mágia
• Bereményi Géza: A mítosz, amelyet megélsz Privát Magyarország
• Fáber András: Nagy családi vonatozás Da capo
• Báron György: A csehovi légpuska Céllövölde

• Tillmann József A.: Ikonoklasszikus elvetemültségek Képözön és kellékkollázs
FEDERICO FELLINI
• Balassa Péter: Az öreg filmdemokrata Fellini rajza

• Koltai Ágnes: Exodustól Exodusig Az izraeli film a nyolcvanas években
• Bikácsy Gergely: Fecskék a börtönben A francia film vásott kölykei
• Takács Ferenc: Háború és vége Vietnam értelme
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Az ötvenfontos részvény London

• Zalán Vince: Kinepolisok
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A kötél
• Szemadám György: Kék bársony
• Koltai Ágnes: Cinema Paradisò
• Ardai Zoltán: Rózsák háborúja
• Báron György: Saigon
• Szemadám György: Az utolsó csepp
• Tamás Amaryllis: Az Aranyfiú
• Fáber András: Valami vadság
KRÓNIKA
• Fáber András: A holnap sztárjai Filmfesztivál Genfben

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A frontvonal mögött

Loránd Gábor

Korrekt háborús film. Mit is értünk ezen? Természetesen nem valamilyen új esztétikai kategóriát, pusztán kísérletet a „nem különösképpen magával ragadó, de nem is rossz, sőt, van ebben a műfajban számos ennél sokkal rosszabb” tömör megjelölésére. És ez semmiképpen nem lebecsülés, ha figyelembe vesszük, hogy szerte a világon rengeteg filmet készítenek, s ezek között aránylag kevés a remekmű.

Mlinszkij őrnagy partizánegysége az ellenség hátában harcol, nagy veszteségeket okozva a betolakodóknak. A német hadvezetés reguláris erők és kémek segítségével próbálja megsemmisíteni; hírszerzőit elfogják és kivégzik, ő maga is veszélybe kerül, de végül is a maga javára fordítja a játszmát.

Kalandfilm, az is akar lenni (ami ez esetben azt jelenti, hogy nem „művészkedik” fölöslegesen), nem is unalmas; körmét ugyan nem rágja le, de azért érdeklődéssel nézi végig a műfaj kedvelője. Megrázó sorsfordulókat, emberi drámákat ne nagyon keressünk benne, viszont akad egy-egy szép mozzanat (az orvosnő és a parancsnok vonzalma), kedves humorral fűszerezett karakterábrázolás (az öreg csicskás), amely a puszta kalandszint fölé emeli a filmet.

Végül egy zárójeles, halk megjegyzés: egy részbe tömörítve talán még jobb lehetett volna a film.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7701