KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/június
KRÓNIKA
• Balázs Béla: Greta Garbo
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Kedves Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Fehér György: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Grunwalsky Ferenc: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Koltai Lajos: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Monory M. András: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Szabó István: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• György Péter: Öntudat és lázálom A Munkás a magyar filmben

• Bikácsy Gergely: Idióták a családban Chaplin, Keaton, Tati
• Török Gábor: Csöndjátékok Samuel Beckett és a Film
• Szemadám György: Papírdémonok Japán animációs filmnapok
• Csantavéri Júlia: Archív tengervíz Új olasz filmekről
KRITIKA
• Schlett István: 150 vagy 250 golyó? Vérrel és kötéllel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A halálraítélt
• Tamás Amaryllis: A parafenomén
• Koltai Ágnes: A mélység titka
• Szemadám György: Nem vagyunk mi angyalok
• Barna Imre: Lambada, a tiltott tánc
• Székely Gabriella: Gyilkos lövés
• Tamás Amaryllis: A kis Afrodité
• Nóvé Béla: Kötéltánc
• Ardai Zoltán: A Vadnyugat fiai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Éjszakai lovasok

Peredi Ágnes

 

Lehetett volna izgalmas, fordulatos kalandfilm, és lehetett volna mély, fájdalmas dráma. A néző hosszasan küzd a dilemmával, hogy vajon ennek vagy annak szánták-e művüket az alkotók, akik hosszasan hol erre, hol arra terelik a cselekményt. A film csempészei lovakat hajtanak a meredélyes hegyi utakon át a Csehszlovák Köztársaságból Lengyelországba, hogy az orgazdák pénzéből az egész falu lakossága elutazhasson a jobb élettel kecsegtető Amerikába. Csakhogy emberükre találnak a frissen odahelyezett fináncparancsnokban, aki a rend és törvényesség nevében kemény harcba bocsátkozik a konok hegyi emberekkel.

Ebbe a küzdelembe sok mindent belezsúfoltak, férfias öklözést és puskaropogást, megfélemlített és fellázadó parasztokat, elmaradottságot és babonát, csüggedést és kitartást, egyszóval: mindenfélét. Ám az utolsó pillanatban a film csattanójánál világossá válik az is, hogy a művet drámának szánták, melynek tanulsága, hogy a kisember akár az egyik, akár a másik oldalon áll, veszít, mert a nagypolitikát mások intézik a feje fölött. Mindez az első világháború után, a trianoni békekötés idején történik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6677