KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/június
KRÓNIKA
• Balázs Béla: Greta Garbo
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: Kedves Olvasónk!
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Fehér György: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Grunwalsky Ferenc: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Koltai Lajos: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Monory M. András: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• Szabó István: Profik legyünk vagy szabadok? Kerekasztal-beszélgetés
• György Péter: Öntudat és lázálom A Munkás a magyar filmben

• Bikácsy Gergely: Idióták a családban Chaplin, Keaton, Tati
• Török Gábor: Csöndjátékok Samuel Beckett és a Film
• Szemadám György: Papírdémonok Japán animációs filmnapok
• Csantavéri Júlia: Archív tengervíz Új olasz filmekről
KRITIKA
• Schlett István: 150 vagy 250 golyó? Vérrel és kötéllel
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A halálraítélt
• Tamás Amaryllis: A parafenomén
• Koltai Ágnes: A mélység titka
• Szemadám György: Nem vagyunk mi angyalok
• Barna Imre: Lambada, a tiltott tánc
• Székely Gabriella: Gyilkos lövés
• Tamás Amaryllis: A kis Afrodité
• Nóvé Béla: Kötéltánc
• Ardai Zoltán: A Vadnyugat fiai

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hajadon feleség

Nagy András

A film a második világháború idején a hátországban játszódik. A kisvárosi Pani Maria zugpálinkát mérő nőből társadalmilag megbecsült frontharcosfeleség lesz a háború zűrzavarában. Abban a kisvárosi közösségben, ahol Pani Maria él, még erősen tartja magát az előítélet, hogy egy nő társadalmi becsületét a férj adja meg. A férfi (a későbbi férj) egy háborúba belevetett, szülőföldjétől elszakított ember, aki magányában a jópofa nőcsábász szerepéhez idomul. Amikor ez a szerep a nőnél nem bizonyul hatásosnak, előkerül a készletből a család után vágyódó szegény katona figurája. De igazából nem akarja vállalni a házasság kötelékét, a háború után vissza akar térni szülőföldjére. A kis hadiárva, akit Pani Maria örökbefogadott, végül is maradásra bírja.

A film nem a háborús hétköznapokkal foglalkozik, hanem a háború emberi kapcsolatokat alakító hatásával: a hagyományos, megszokott érintkezési formák fellazulásával, a nő-férfi viszony változásával. Mindezt azonban rendkívül sematikusan teszi. Hiányzik az egyes szereplők viselkedéséből az átélt emberi sors hitele. A katona, a nő és a gyermek viszonya pedig a háborús filmekből megszokott sztereotip élethelyzetek kicsit rafináltabb megfogalmazása. A rendes kerékvágásából kizökkenő kisváros életének képei (a film legjobban elkészített részei) puszta díszletként kapcsolódnak a történethez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 38-39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7839