KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/július
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Szerkesztőség!
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A káosz gyémánttengelye Ran
• Schubert Gusztáv: A gyöngédség forradalma Pozsony
• Varga György: A nonkonformizmus lova Beszélgetés Jan Němeccel
• Zalán Vince: Kelet-nyugati átjáró Berlinale
• Birinyi Éva: Drakulák és denevérek Fantasztikus filmek fesztiválja
FORGATÓKÖNYV
• Kornis Mihály: Magyar Rekviem
KRITIKA
• Székely Gabriella: Elfogytak a fotók Napló apámnak, anyámnak
LÁTTUK MÉG
• Kövesdy Gábor: Drágám, a kölykök összementek
• Megyesi Gusztáv: Aszex
• Báron György: Goodbye Emmanuelle
• Koltai Ágnes: Menekülő ember
• Hegyi Gyula: Tango és Cash
• Schubert Gusztáv: A ragadozó
• Tamás Amaryllis: A rendőrsztori folytatódik
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Szigetnapló három lexikonról Lexikon-izgalmak
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Panoráma, avagy a legfőbb érték az ember

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Lódító hódító

Alföldi Nóra

The Invention of Lying – amerikai, 2009. Rendezte: Ricky Gervais és Matthew Robinson. Szereplők: Ricky Gervais, Jennifer Garner, Jonah Hill. 95 perc.

 

Képzeljünk el egy elsőrandit egy olyan civilizációban, amiben az emberek nem ismerik a hazugság és a fikció fogalmát, az igazságmondás olyan evidens dolog, mint a levegővétel, az utcán alvó hontalan sem kertel, kartontábláján a „nem értem, neked miért van otthonod, nekem meg miért nincs” szöveg szerepel, az öregek otthonát a „szomorú hely elhagyott idősek számára” felirat jelöli. Mindez csak első blikkre tűnik sokkal kívánatosabbnak a valóságnál; kegyes hazugságok, kedves féligazságok, csalások, önámítások és ábrándok nélkül valójában nem élet az élet.

A brit komédia sajátos műfaj, semmihez sem hasonlítható, kulcsfigurái azonban hellyel-közzel egy húron pendülnek; Chaplin, Mr. Bean, a Monty Pythonosok, Sasha Baron Cohen közös tulajdonsága, hogy kegyetlenül őszinték, arrogánsak, pitiánerek és imádnivalóan gyarlók. A Lódító hódító auteurje, a kortárs komédia kultikus alakja, Ricky Gervais sem különbözik honfitársaitól. Poénjai gyakran halálosan komolyak, pökhendi mosollyal lépked át a valóság és fikció közti határvonalon – erre a hatásmechanizmusra épülnek áldokumentarista (!) komédia-sorozatai (The Office;Futottak még), és ezt aknázza ki nagyjátékfilm-rendezői debütálásában is. Gervais képes minden másodpercben meglepni nézőjét, így ügyesen púderezi el a kissé szétfolyó ürügy-sztorit – zseniális alapötlete végett megengedheti magának, hogy bűnügyi tematikából teológiai értekezés irányába tolja, majd kedves romantikus történetbe fordítsa a filmet. Gervais munkája igazi kincs, annak ellenére hogy vizuálisan meglehetősen egyszerű eszközökkel él. Természetesen ez is a koncepció része, nem biztos, hogy Gondry vagy Spike Jonze manírjai jól mutatnának Gervais fikciójában.

Extrák: Werk, továbbá három kisfilm; ezek mellett kimaradt jelenetek és bakiparádé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10382