KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/július
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Szerkesztőség!
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A káosz gyémánttengelye Ran
• Schubert Gusztáv: A gyöngédség forradalma Pozsony
• Varga György: A nonkonformizmus lova Beszélgetés Jan Němeccel
• Zalán Vince: Kelet-nyugati átjáró Berlinale
• Birinyi Éva: Drakulák és denevérek Fantasztikus filmek fesztiválja
FORGATÓKÖNYV
• Kornis Mihály: Magyar Rekviem
KRITIKA
• Székely Gabriella: Elfogytak a fotók Napló apámnak, anyámnak
LÁTTUK MÉG
• Kövesdy Gábor: Drágám, a kölykök összementek
• Megyesi Gusztáv: Aszex
• Báron György: Goodbye Emmanuelle
• Koltai Ágnes: Menekülő ember
• Hegyi Gyula: Tango és Cash
• Schubert Gusztáv: A ragadozó
• Tamás Amaryllis: A rendőrsztori folytatódik
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Szigetnapló három lexikonról Lexikon-izgalmak
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Panoráma, avagy a legfőbb érték az ember

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A lökött tesó

Kránicz Bence

Our Idiot Brother – amerikai, 2011. Rendezte: Jesse Peretz. Szereplők: Paul Rudd, Elizabeth Banks, Zooey Deschanel. Forgalmazó: Fantasy Film. 90 perc.

 

A „bölcs vadember” típuskaraktere felettébb jól jön, ha a felszínes emberi kapcsolatokat vagy abszurd társadalmi konvenciókat bírálnák a filmesek. A lökött tesó címszereplője is Kaspar Hauser örököse: a légynek sem árt, de őszintesége, nyíltsága, alakoskodást és hamisságot nem tűrő jelenléte folytán mégis terhessé válik környezete számára. Ned azért kerül börtönbe, mert jóhiszeműen füvet ad el egy rendőrnek. Szabadulása után édesanyjához költözik, majd sorban összevész a szeretteivel, hiszen saját élethazugságaikra, kisstílűségükre ébreszti rá a napi mókuskerékben vergődő rokonokat.

A főhőst a sorozatszerepei után Judd Apatow komikusi köréhez csatlakozó, legújabban Hangyaként a Marvel szuperhőselitjébe is felvételt nyert Paul Rudd játssza, rokonszenves egyszerűséggel, mellőzve a ripacskodást. Figuráját izgalmasabbá teszi, hogy nehéz eldönteni, Nedet csupán az önsegélyező könyvekben fennen hangoztatott „pozitív gondolkodás” vezeti, vagy netán enyhén autista, a lényegen – a testvérek álságos viszonyain, folytathatatlan rutinján – azonban ez nem változtat. Rudd körül az amerikai indie film fősodrából merített szereplőgárda vonul fel, az angyali Zooey Deschaneltől a Városfejlesztési osztályból dobbantó Adam Scottig, a társulat pedig a meglepetéseket nem tartogató sztorit is kellemesen élvezhetővé teszi.

A film ugyanakkor jó példa rá, milyen kiszámíthatóvá és izgalommentessé váltak a könnyűsúlyú sztárokat felvonultató, Sundance-kompatibilis, keserédes családi dramedyk. A rendező, Jesse Peretz első filmje, a First Love, Last Rites Ian McEwan-adaptációja még bátran merte folytatni a kilencvenes évek amerikai művészfilmjének Gus Van Sant- vagy Hal Hartley-féle melodrámai megközelítését. A lökött tesó se rossz, de efféle bátorság, vagy akár csak egy pici fésületlenség és szenvedély fájóan hiányzik belőle.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12850