KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/július
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Szerkesztőség!
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A káosz gyémánttengelye Ran
• Schubert Gusztáv: A gyöngédség forradalma Pozsony
• Varga György: A nonkonformizmus lova Beszélgetés Jan Němeccel
• Zalán Vince: Kelet-nyugati átjáró Berlinale
• Birinyi Éva: Drakulák és denevérek Fantasztikus filmek fesztiválja
FORGATÓKÖNYV
• Kornis Mihály: Magyar Rekviem
KRITIKA
• Székely Gabriella: Elfogytak a fotók Napló apámnak, anyámnak
LÁTTUK MÉG
• Kövesdy Gábor: Drágám, a kölykök összementek
• Megyesi Gusztáv: Aszex
• Báron György: Goodbye Emmanuelle
• Koltai Ágnes: Menekülő ember
• Hegyi Gyula: Tango és Cash
• Schubert Gusztáv: A ragadozó
• Tamás Amaryllis: A rendőrsztori folytatódik
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Szigetnapló három lexikonról Lexikon-izgalmak
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Panoráma, avagy a legfőbb érték az ember

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rumba

Gelencsér Gábor

 

A bál, a Tangók című filmek után ismét tánc, ezúttal a rumba hivatott megteremteni egy történelmi korszak érzelmihangulati hátterét.

A Csuklyások 1936-ban alakult fasiszta szervezetét egy évvel később feloszlatták; a megváltozott politikai légkörben azonban újraéledt a terrorcselekményeket végrehajtó csoport tevékenysége. Ebben az időszakban játszódik a film, ahol is a harc a Csuklyások másodvonalbeli, elvtelen vezetője és a látszólag vele szövetséges, valójában romantikus regényeket idézően hősies, antifasiszta beállítottságú lokáltulajdonos között bontakozik ki.

A második világháborút megelőző politikai lépések megítélésében a magyarok mellett a franciáknak van máig ható, össztársadalmi lelkiismeretfurdalásuk. A film nem próbálkozik e komplexus feloldásával; a „rossz ember” erkölcsi befeketítése a „jó ember”-rel szemben kompenzációnak is kevés. A történelmi krimi lehetősége az első félórában elúszik: a titokzatos nyitányt követően gyorsan kirajzolódnak az erővonalak, s ezután csupán a történet nyilvánvaló logikája viszi előre a cselekményt. Az akciódús” véres jeleneteket ellenpontozó tánctermi világ nem elég tágas ahhoz, hogy felidézze a korszak színét és fonákját. Pedig egy dalt még „maga” Josephine Baker is elénekel, dehát ő ebben a történetben – miként a rumba – csak egzotikus idegen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5342