KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/július
KRÓNIKA
• N. N.: Tisztelt Szerkesztőség!
• N. N.: Hibaigazítás

• Forgách András: A káosz gyémánttengelye Ran
• Schubert Gusztáv: A gyöngédség forradalma Pozsony
• Varga György: A nonkonformizmus lova Beszélgetés Jan Němeccel
• Zalán Vince: Kelet-nyugati átjáró Berlinale
• Birinyi Éva: Drakulák és denevérek Fantasztikus filmek fesztiválja
FORGATÓKÖNYV
• Kornis Mihály: Magyar Rekviem
KRITIKA
• Székely Gabriella: Elfogytak a fotók Napló apámnak, anyámnak
LÁTTUK MÉG
• Kövesdy Gábor: Drágám, a kölykök összementek
• Megyesi Gusztáv: Aszex
• Báron György: Goodbye Emmanuelle
• Koltai Ágnes: Menekülő ember
• Hegyi Gyula: Tango és Cash
• Schubert Gusztáv: A ragadozó
• Tamás Amaryllis: A rendőrsztori folytatódik
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Szigetnapló három lexikonról Lexikon-izgalmak
ELLENFÉNY
• Balassa Péter: Panoráma, avagy a legfőbb érték az ember

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Hósüti

Tosoki Gyula

Snow Cake – kanadai–brit, 2006. Szereplők: Alan Rickman, Sigourney Weaver, Carrie-Ann Moss. Rendező: Marc Evans. Forgalmazó: SPI. 108 perc.

 

Napjainkban nyugaton a szuperemberek által menedzselt bombasztikus megváltásmesék mellett egyre nagyobb piaca van a kisrealista üdvözüléstörténeteknek. Kivált a független(ebb) rendezők kedvelik az ilyen, jórészt kamaraformába öntött filmeket, azzal együtt, hogy köztudottan számos veszélyt (közhelyesség, érzelmesség) rejtenek magukban.

A walesi Marc Evans Hósüti című munkája nagy igénnyel és jó ízléssel készült, a sikerültebb megváltásfilmek közé tartozik. A történet középpontjában Alex (Alan Rickman), a nehéz életű, magányos ötvenes férfi és Linda (Sigourney Weaver), a nála kicsit fiatalabb, autista nő áll, a film kettejük sorsának elegáns egymásra rímeltetésére, illetve – ezzel párhuzamosan – finom ellenpontozására épül. A rendezőt láthatóan az a kérdés foglalkoztatta, hogy az eltemethetetlen fájdalmak és pszichés nyavalyák miként züllesztik reflektálatlanná az embert a környezetével szemben, illetve hogy miként lehetséges kitörni ebből a helyzetből.

Evans csöppet kimódolt szituációra építi filmjét (Alex és Linda gyermekeinek sorsa kísértetiesen hasonló), de ügyesen szövi a szálakat, így az alaphelyzet művi jellege csak a zárlatban lesz egyértelmű, akkor, amikor a néző már azonosult a történettel, és ezért alig zavaró. Ráadásul a figurák valóban életszerűek, csupán a Carrie Ann Moss játszotta magányos Maggie dramaturgiai szerepe értelmezhetetlen sokáig, de idővel az ő helyét is megtalálja a rendező.

A realista tónust az életszagú forgatókönyv (szerzője az autista fiát egyedül nevelő Angele Pell) és a hamisítatlan kanadai kulőrlokállal bíró Wowa városka eredeti helyszínein lefolytatott forgatás szavatolta.

Extrák: werk, kimaradt jelenetek, előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9152