KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/augusztus
KRÓNIKA
• Kézdi-Kovács Zsolt: Marcorelles
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A hold igen kedvesen süt Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Film és szabadság A határok nélküli moziról
MAGYAR MŰHELY
• N. N.: Fénykép a tanítványoknak… Emlékek Balázs Béláról – részletek Tényi István filmjéből

• Bikácsy Gergely: Bíbor onánia Borowczyk Erkölcstelen meséiről
• Koltai Ágnes: Bizarr szentség Dušan Makavejevről
• Makavejev Dušan: Hogyan tiltották be a W. R., Az organizmus misztériuma című filmemet?
• N. N.: Dušan Makavejev filmjei
• Sneé Péter: Vastag hóréteg borít minket Budapesti beszélgetés Dušan Makavejevvel
• Takács Ferenc: Az élet ősze Monty Python avagy a hülyéskedés diadala
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Cédával álmodni jó Könnyű vér
• Báron György: Rendőrgyilkosság A halál villamosa
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: A tengeralattjáró
• Zalán Vince: A nagy kékség
• Koltai Ágnes: Bízzál bennem!
• Schubert Gusztáv: Babette lakomája
• Ardai Zoltán: És isten megteremté a nőt
• Tamás Amaryllis: Furfangos gályarabok
• Fáber András: Az operaház fantomja
• Szemadám György: Higgy neki, hisz zsaru

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A múmia visszatér

Kovács Marcell

 

Visszatért a múmia, alighanem itt a nyár. Stephen Sommers nagysikerű filmjének folytatásában sem bíz semmit a véletlenre, a jól bevált spielbergi recept szerint elegyít kalandot, szerelmet, humort és piramisokat.

Ezúttal már családi vállalkozásban zajlik a kincsvadászat. Hűen az Indiana Jones-forgatókönyvhöz a második részben, ha már az elsőből érthetetlen módon kimaradt, bevetésre kerül a bűbáj gyerekszereplő, és ráadásként fekete mókamestert is kapunk, míg a másik oldalt a rettenetes Skorpiókirály és legyőzhetetlen kutyafejű serege erősíti. A cselekmény ezúttal még pergőbb, London és a Szahara között ingáznak hőseink vonaton, hajón, de főleg léghajón, és minden sarkon ellenségbe botlanak, a Nílus szökőárja még csak nem is a legveszedelmesebb közülük. A nagy jövés-menésben a viccesnek szánt alakításokra kevesebb idő jut, ami Rachel Weisz esetében külön öröm, az ember még a manapság elmaradhatatlan mátrixos ugrabugrát is hajlamos megbocsátani neki.

A digitális trükkök éppen két évvel lettek jobbak, de még így is csak egy pofásabb számítógépes játék életszerűségét képesek nyújtani. Az inkább komikus, mint ijesztő Skorpiókirályért és az erősen rajzfilmes hátterekért csak részben kárpótolnak az aljnövényzetből támadó tűfogú szörnymanók és a száguldó emeletes buszon rendezett csetepaté a Múmia zombiforma pribékjeivel.

Na de elég a fanyalgásból. Ha eszembe jut, hogy az izgő-mozgó kisiskolásokból álló baráti társaság milyen lelkesen visszhangozta mellettem a szereplők majd’ minden mondatát, be kell látnom, bármiféle kritikai észrevétel kínos túlbuzgóság a részemről, mert a célközönség előtt A múmia visszatér kitűnőre vizsgázott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3383