KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/augusztus
KRÓNIKA
• Kézdi-Kovács Zsolt: Marcorelles
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A hold igen kedvesen süt Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Film és szabadság A határok nélküli moziról
MAGYAR MŰHELY
• N. N.: Fénykép a tanítványoknak… Emlékek Balázs Béláról – részletek Tényi István filmjéből

• Bikácsy Gergely: Bíbor onánia Borowczyk Erkölcstelen meséiről
• Koltai Ágnes: Bizarr szentség Dušan Makavejevről
• Makavejev Dušan: Hogyan tiltották be a W. R., Az organizmus misztériuma című filmemet?
• N. N.: Dušan Makavejev filmjei
• Sneé Péter: Vastag hóréteg borít minket Budapesti beszélgetés Dušan Makavejevvel
• Takács Ferenc: Az élet ősze Monty Python avagy a hülyéskedés diadala
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Cédával álmodni jó Könnyű vér
• Báron György: Rendőrgyilkosság A halál villamosa
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: A tengeralattjáró
• Zalán Vince: A nagy kékség
• Koltai Ágnes: Bízzál bennem!
• Schubert Gusztáv: Babette lakomája
• Ardai Zoltán: És isten megteremté a nőt
• Tamás Amaryllis: Furfangos gályarabok
• Fáber András: Az operaház fantomja
• Szemadám György: Higgy neki, hisz zsaru

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűtorony

Kulcsár Mária

 

Vigyázat! Tériszonyban szenvedők kerüljék el azokat a mozikat, ahol a Tűtorony című filmet játsszák! Egy tenger fölé magasodó homokparton kezdődnek és a torontói tévétorony legtetején végződnek a kalandok, bőségesen kihasználva a több száz méteres mélység látványának vonzását-taszítását, irtózatát. Hogy közben ki hova menekül, ki elől és miért? Ez néhány óra alatt elfelejthető. Christopher Plummer üldözi Richard Harrist vagy fordítva? Inkább a két színész megragadó karakterű arcára, finoman ironikus játékára emlékezünk. Különösen a Vörös sivatagban drámai színészként megismert Harris remekel, kiaknázva szerepe minden lehetőségét. A kopott zakójú, mulya tekintetű, saját lábán keresztüleső kistisztviselőbe oltott zseniális kalandhős megjelenése a vásznon a biztos sikert ígérő komikus-izgalmas alaphelyzetek záloga. A többi szereplő is a krimi-vígjátékok konvencióihoz híven éli zaklatott életét: a ravasz ellenfélnek macskabajsza van, a gonosztevők két megbízottja kisstílű és teljesen hülye, a gazdag ifjú hölgy hideg szépség és unalmas (sajnos az őt alakító Beverly D’Angelo is), az öreg milliomosnő pedig természetesen béna és nyakmerevítőt visel.

Meglepetést néhány nem mindennapi kaszkadőrmutatvány szerez a nézőnek, bravúrosan pontos, szellemes megoldásaival, a legmegfelelőbb nézőpontból, látványosan fényképezve.

Nem átütő film. Nem első osztályú, a másodrangúság szürkeségétől viszont megmentik a híres és jó színészek. Jó ízlésű szórakoztató mozi a filmszínházak műsorán a világhírű bombasikerek mellett. Igaz, ez utóbbiak jó részét még ma is rendszerint tízéves késéssel láthatjuk. Sokadszor merül fel a kérdés: vajon nem telne-e pénz rájuk a pótkávé értékű filmek árából, melyeket oly nagy számban veszünk át? Míg a választ megkapjuk, kikapcsolódásul nézzük meg a Tűtorony című kellemes, majdnem jó filmet. Persze csak azok, akiknek nincs tériszonyuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6892