KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/augusztus
KRÓNIKA
• Kézdi-Kovács Zsolt: Marcorelles
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A hold igen kedvesen süt Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Film és szabadság A határok nélküli moziról
MAGYAR MŰHELY
• N. N.: Fénykép a tanítványoknak… Emlékek Balázs Béláról – részletek Tényi István filmjéből

• Bikácsy Gergely: Bíbor onánia Borowczyk Erkölcstelen meséiről
• Koltai Ágnes: Bizarr szentség Dušan Makavejevről
• Makavejev Dušan: Hogyan tiltották be a W. R., Az organizmus misztériuma című filmemet?
• N. N.: Dušan Makavejev filmjei
• Sneé Péter: Vastag hóréteg borít minket Budapesti beszélgetés Dušan Makavejevvel
• Takács Ferenc: Az élet ősze Monty Python avagy a hülyéskedés diadala
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Cédával álmodni jó Könnyű vér
• Báron György: Rendőrgyilkosság A halál villamosa
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: A tengeralattjáró
• Zalán Vince: A nagy kékség
• Koltai Ágnes: Bízzál bennem!
• Schubert Gusztáv: Babette lakomája
• Ardai Zoltán: És isten megteremté a nőt
• Tamás Amaryllis: Furfangos gályarabok
• Fáber András: Az operaház fantomja
• Szemadám György: Higgy neki, hisz zsaru

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

VIII. Henrik magánélete

Karcsai Kulcsár István

 

Korda Sándor angliai filmes pályafutásának – és egyben az angol hangosfilmnek is – első, valóban átütő erejű világsikerét jelentette ez a film. Bíró Lajos, Korda filmírója, dramaturgja, baráti tanácsadója így emlékezett a kirobbanó siker előzményeire: „Mindenét rátette erre a filmre... Az ingét, kabátját, kalapját... Ha ez a film megbukik, ott marad Korda anyaszült meztelenül.” Mint tudjuk, Korda korántsem maradt meztelen, és a film ma, lassan már ötödik évtizede, él. Az a fajta film ez, melyet „történelem papucsban” néven szoktunk emlegetni. Szatirikus hang, gúnyos fintor jellemzi ezt a stílust. Emberközelbe hozza hősét, legyen az bármilyen nagy történelmi személyiség. Ezzel a hangvétellel már a némafilm korában Lubitsch is próbálkozott, de itt, Kordánál teljesedett ki igazán. Nem a történelem hiteles krónikája pereg le szemünk előtt, hanem a huszadik századi Angliában élő kultúrált és szellemes rendező tart görbe tükröt a történelemnek, és ebben a tükörben általános emberi gyengék villannak vissza felénk. Korda bravúrosan elkerüli a morbidság veszedelmét, mely ott kísért a témában, és szellemes, találó persziflázst alkot a hitveseit oly gyorsan fogyasztó király történetéből. A film főszereplője Charles Laughton ugyancsak ebben a filmben alapozza meg igazán világhírét. Kegyetlenségből, gőgből, humorból és elesettségből szőtt, felejthetetlenül groteszk király-figurájával kitörölhetetlenül beírta magát az angol- és a világ-filmtörténetbe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7573