KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/augusztus
KRÓNIKA
• Kézdi-Kovács Zsolt: Marcorelles
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A hold igen kedvesen süt Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Film és szabadság A határok nélküli moziról
MAGYAR MŰHELY
• N. N.: Fénykép a tanítványoknak… Emlékek Balázs Béláról – részletek Tényi István filmjéből

• Bikácsy Gergely: Bíbor onánia Borowczyk Erkölcstelen meséiről
• Koltai Ágnes: Bizarr szentség Dušan Makavejevről
• Makavejev Dušan: Hogyan tiltották be a W. R., Az organizmus misztériuma című filmemet?
• N. N.: Dušan Makavejev filmjei
• Sneé Péter: Vastag hóréteg borít minket Budapesti beszélgetés Dušan Makavejevvel
• Takács Ferenc: Az élet ősze Monty Python avagy a hülyéskedés diadala
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Cédával álmodni jó Könnyű vér
• Báron György: Rendőrgyilkosság A halál villamosa
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: A tengeralattjáró
• Zalán Vince: A nagy kékség
• Koltai Ágnes: Bízzál bennem!
• Schubert Gusztáv: Babette lakomája
• Ardai Zoltán: És isten megteremté a nőt
• Tamás Amaryllis: Furfangos gályarabok
• Fáber András: Az operaház fantomja
• Szemadám György: Higgy neki, hisz zsaru

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Csakugyan lopott-e Saint-Just?

Lukácsy Sándor

 

Csakugyan lopott-e Saint-Just? Tettenérés esete nem forog fenn. De tökéletes alibije sincs.

Marie Lenéru, a derék süketnéma lány, aki 1906-ban rokonszenvező monográfiát irt Saint-Justről, tucatnyi lapon tette közzé a lopás aktáit. Charles Vellay és Albert Ollivier szerint ezek hamisítványok; Saint-Just nem lophatott ezért meg azért... Igen ám, de azt is számosan bizonygatták, hogy Saint-Justnek nem lehetett botrányos viszonya egy férjes asszonnyal, míg aztán egyszer csak előkerültek Saint-Just kéziratai, melyekből kiderült, hogy bizony volt, haj aj!... Egyébként: Vellay és Ollivier aprólékos gonddal védelmezték Saint-Just magánemberi becsületét a lopás vádja ellenében, de nagyvonalúan kiszolgáltatták a rágalomnak politikai becsületét: hitelesnek fogadták el Saint-Just apokrif beszédét, amely – ha valóban elmondta volna a Konvent előtt – gátlástalan és sötét politikai bűnszövetkezet fejének tüntetné fel; elfogadták annak ellenére, hogy a beszéd koholmány voltát Mathiez réges-rég bebizonyította. Ezek után a két francia szerzőt, akire Bajomi Lázár Endre hivatkozik, hamisítás ügyében nem tarthatom megbízható szakértőnek. Inkább hajlok – többek közt – Jean Gratien véleményére, aki Saint-Justben a világtörténelemnek Jézus óta legnagyobb alakját tisztelte, azzal együtt, hogy szerinte is engedély nélkül csomagolta be a mama ezüstkanalait.

Mint Voltaire a porosz király ezüstneműjét...

 

Lukácsy Sándor

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7927