KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/augusztus
KRÓNIKA
• Kézdi-Kovács Zsolt: Marcorelles
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A hold igen kedvesen süt Cannes
• Kézdi-Kovács Zsolt: Film és szabadság A határok nélküli moziról
MAGYAR MŰHELY
• N. N.: Fénykép a tanítványoknak… Emlékek Balázs Béláról – részletek Tényi István filmjéből

• Bikácsy Gergely: Bíbor onánia Borowczyk Erkölcstelen meséiről
• Koltai Ágnes: Bizarr szentség Dušan Makavejevről
• Makavejev Dušan: Hogyan tiltották be a W. R., Az organizmus misztériuma című filmemet?
• N. N.: Dušan Makavejev filmjei
• Sneé Péter: Vastag hóréteg borít minket Budapesti beszélgetés Dušan Makavejevvel
• Takács Ferenc: Az élet ősze Monty Python avagy a hülyéskedés diadala
KRITIKA
• Dániel Ferenc: Cédával álmodni jó Könnyű vér
• Báron György: Rendőrgyilkosság A halál villamosa
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: A tengeralattjáró
• Zalán Vince: A nagy kékség
• Koltai Ágnes: Bízzál bennem!
• Schubert Gusztáv: Babette lakomája
• Ardai Zoltán: És isten megteremté a nőt
• Tamás Amaryllis: Furfangos gályarabok
• Fáber András: Az operaház fantomja
• Szemadám György: Higgy neki, hisz zsaru

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy apáca szerelme

Tamás Amaryllis

Az eredeti címén Egy veréb meséjének megfilmesítése régóta dédelgetett terve volt Franco Zeffirellinek. A Mascagni Parasztbecsületének színdarabváltozata alapján számon tartott verista regényíró, Giovanni Verga a tizenkilencedik századi szicíliai kolerajárvány idején játszódó szerelmi történetében bensőséges, poétikus képet fest romantikus hevületű hőseiről és a mediterrán táj sajátos atmoszférájáról.

Egy ifjú apácanövendék, Maria a zárda ideiglenes bezárásakor visszakerül családjához, és megtapasztalja a valóság és az eszmények közti különbséget. A zárda falansztervilága és a racionalizmus jegyében megszervezett társadalom egyaránt a feltétlen engedelmességet követeli meg tőle. Az eleven élet ismeretlen varázsa végleg összezavarja. A táj szorongató szépsége, az Etna mindennapos látványa, a családi barát Nino iránt ébredt és kölcsönös szerelme – megoldhatatlan kihívások. Maria egy nyár alatt végigjárja a saját Golgotájához vezető utat. De mire úgy olvas saját lelkében, mint valami ismerős partitúrában, lázadása, szökése a zárdából, már elkésett. Szerelmet vall a közben megházasodott Ninónak, majd önként visszatér apácatársai közé. A felszentelésekor magára húzott fekete apácaköntös mint halotti lepel teríti be. Zeffirelli sugallatos képei „a másik valóságról” tudósítanak, arról a sejtelemről, hogy „igaz történetünk nem életünk története”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/04 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=853