KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Szellay Alice (1918–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Lengyel László: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Kovács András Bálint: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Jancsó Miklós: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Bikácsy Gergely: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Schubert Gusztáv: Tabuk és totemek A szabadság csele

• Almási Miklós: Mr. Hákli zsebből forgat Doku-fikció Steve Soderbergh-ről és a videóról
• Bikácsy Gergely: A lenyergelt szamár szex, hazugság, videó
• Sneé Péter: Szagos siker John Waters piszkos gyönyörűsége
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A gazdag keleti rokon Cannes 2.
LENGYEL FILM
• Kovács István: A kegyetlenkedés esztétikája Kihallgatás
• Koltai Ágnes: Lelki vitamin Márciusi mandula

• Várkonyi Tibor: Faulkner kalandja de Gaulle tábornokkal Egy meghiúsult filmterv
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A konyharend lovagjai Vattatyúk
• Schéry András: Csodák Milánóban Maurizio Nichettiről
VIDEÓ
• Hirsch Tibor: Fényképezz vissza! Videóvilág
FESZTIVÁL
• Fáber András: Közeledések Strasbourg
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Homo novus
• Tamás Amaryllis: Csoda Manilában
• Hegyi Gyula: Fekete mágia
• Koltai Ágnes: Az emlékmás
• Kovács András Bálint: Vadászat a Vörös Októberre
• Harmat György: Párjáték
• Fáber András: Lévy és Góliát
• Szemadám György: Űrgolyhók
ELLENFÉNY
• Koltai Ágnes: Katharina Blum meg a tisztesség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Aranyhere

Tamás Amaryllis

 

Bigas Luna „ibériai trilógiája” második darabjának főhőse a kor gyermeke, az afrikai katonai szolgálata alatt építkezéseken dolgozó Benito Gonzales (Javier Bardem) elsõsorban „arany golyóit” veti be az „arany tojást tojó tyúk”, a gazdag családból származó Marta (Maria de Medeiros) megszerzéséhez, hogy építkezési vállalkozóvá lehessen, megépítendő a világ legmagasabb felhõkarcolóját.

A macsó-mintapédány Benito a legváratlanabb pillanatokban és helyszíneken romantikus Julio Iglesias-számokat zengedez – ez talán egyetlen emberi vonása és gyengesége. Nála minden élőlény az Ördög megrontásra váró tükörképe. A fölényes, fennhéjázó újbarbár kizárólag diszharmóniára törekszik: leigáz, kizsákmányol, eltökélten használja a vonzáskörébe kerülõket. A „küzdelem a létért” nála „élõsdiség a pénzért, önös érdekekért” – embertársai rovására. A mérték az elkorcsosult célokhoz: a sivárság perspektívája. Luna filmjében Maria Medeiros feleség-figurája az, aki „kis” mindennapi megsemmisülésekben omlik össze, neki még hiányzik a fény, a melegség; mindannak nem tudása, amire Benito rávette, a sátáni dőzsölés, a fájdalom nem akarása, ahogy a kevélység sötét árnyékában élve napról-napra mindinkább elveszíti igaz nõi mivoltát. Mire ráeszmél, hogy férje csak praktikus segédeszközt, sõt, ellenséget lát benne, akin diadalmaskodnia kell – Benito sziklákat rengetõ energiája is kimerül.

Emlékezet és szeretet. Szmara – valamikor ez az egyetlen ősi szó fejezte ki mindkettőt. Bigas Luna hősei már nem emlékeznek a szeretetre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2429