KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Szellay Alice (1918–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Lengyel László: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Kovács András Bálint: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Jancsó Miklós: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Bikácsy Gergely: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Schubert Gusztáv: Tabuk és totemek A szabadság csele

• Almási Miklós: Mr. Hákli zsebből forgat Doku-fikció Steve Soderbergh-ről és a videóról
• Bikácsy Gergely: A lenyergelt szamár szex, hazugság, videó
• Sneé Péter: Szagos siker John Waters piszkos gyönyörűsége
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A gazdag keleti rokon Cannes 2.
LENGYEL FILM
• Kovács István: A kegyetlenkedés esztétikája Kihallgatás
• Koltai Ágnes: Lelki vitamin Márciusi mandula

• Várkonyi Tibor: Faulkner kalandja de Gaulle tábornokkal Egy meghiúsult filmterv
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A konyharend lovagjai Vattatyúk
• Schéry András: Csodák Milánóban Maurizio Nichettiről
VIDEÓ
• Hirsch Tibor: Fényképezz vissza! Videóvilág
FESZTIVÁL
• Fáber András: Közeledések Strasbourg
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Homo novus
• Tamás Amaryllis: Csoda Manilában
• Hegyi Gyula: Fekete mágia
• Koltai Ágnes: Az emlékmás
• Kovács András Bálint: Vadászat a Vörös Októberre
• Harmat György: Párjáték
• Fáber András: Lévy és Góliát
• Szemadám György: Űrgolyhók
ELLENFÉNY
• Koltai Ágnes: Katharina Blum meg a tisztesség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Megérzés

Klacsán Csaba

Premonition – amerikai, 2007. Rendezte: Mennan Yapo. Írta: Bill Kelly. Kép: Torsten Lippstock. Zene: Klaus Badelt. Szereplők: Sandra Bullock (Linda), Julian McMahon (Jim), Shyann McClure (Megan), Nia Long (Annie), Kate Nelligan (Joanne). Gyártó: MGM / TriStar Pictures / Hyde Park Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 110 perc.

 

Vajon sorsunk eleve elrendeltetett? Avagy szabad akaratunkkal befolyásolhatjuk saját jövőnket? S amennyiben lehetőségünk van megpillantani jövőnk egy lényeges szeletét, lehet-e, szabad-e közbeavatkoznunk, amennyiben érdekeink ezt kívánják? Ezek a kérdések foglalkoztathatnák a Megérzés főszereplőjét, Linda Hansont (a romkomok világában sokkal inkább otthonosan mozgó Sandra Bullock alakításában), miután idilli élete egyik napról a másikra rémálommá válik. Született feleség ő, aki takaros kertvárosi otthonában éli átlag amerikai mindennapjait szerető férjével és két kislányukkal, mígnem egy napon autóbalesetet szenvedett férje halálhíréről értesül. Az első magányos és átsírt éjszakát követő másnapon azonban Linda épen és egészségesen találja otthon férjét, s már-már el is hinné, hogy az egész csak egy rossz álom volt, ha a következő reggelen már nem a gyásznép fogadná őt a nappaliban. Az asszony -csak úgy, mint a film kronológiája - ezen a ponton teljesen összezavarodik, s jó ideig nehéz eldönteni, hogy megháborodott-e, avagy valóban a jövőt látta. Nem tudni már, mi történt tegnap, mit hoz a holnap vagy hogy épp milyen nap van ma. A kizökkent idővel való játék önmagában is izgalmas lehetőségeket rejt magában, de Mennan Yapo rendező sajnos ugyanúgy kihagyja ezeket, ahogy a predesztinációt és a jövőmódosítás felelősségét is épp csak karcolgatja. Amíg a darabjaira töredeztetett narrálás izgalmassá tette a történet rekonstruálását a Mementóban, vagy körkörösségével humorforrássá válhatott az Idétlen időkig esetén, addig a Megérzésben olyannyira csapong, hogy idővel teljesen érdektelenné válik. A végponttól a kezdet felé haladó narráció itt jóval feszesebb dramaturgiát és határozottabb színészvezetést igényelne, ennek híján azonban ez a thriller minden lényegi feszültségtől mentes dráma marad csupán. S mire enervált és színtelen hősnőnk kezdi megérteni, hogy mi is a szerepe a történések folyamában, addigra mi már csak a végét várjuk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9029