KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Szellay Alice (1918–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Lengyel László: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Kovács András Bálint: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Jancsó Miklós: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Bikácsy Gergely: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Schubert Gusztáv: Tabuk és totemek A szabadság csele

• Almási Miklós: Mr. Hákli zsebből forgat Doku-fikció Steve Soderbergh-ről és a videóról
• Bikácsy Gergely: A lenyergelt szamár szex, hazugság, videó
• Sneé Péter: Szagos siker John Waters piszkos gyönyörűsége
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A gazdag keleti rokon Cannes 2.
LENGYEL FILM
• Kovács István: A kegyetlenkedés esztétikája Kihallgatás
• Koltai Ágnes: Lelki vitamin Márciusi mandula

• Várkonyi Tibor: Faulkner kalandja de Gaulle tábornokkal Egy meghiúsult filmterv
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A konyharend lovagjai Vattatyúk
• Schéry András: Csodák Milánóban Maurizio Nichettiről
VIDEÓ
• Hirsch Tibor: Fényképezz vissza! Videóvilág
FESZTIVÁL
• Fáber András: Közeledések Strasbourg
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Homo novus
• Tamás Amaryllis: Csoda Manilában
• Hegyi Gyula: Fekete mágia
• Koltai Ágnes: Az emlékmás
• Kovács András Bálint: Vadászat a Vörös Októberre
• Harmat György: Párjáték
• Fáber András: Lévy és Góliát
• Szemadám György: Űrgolyhók
ELLENFÉNY
• Koltai Ágnes: Katharina Blum meg a tisztesség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Leo

Klág Dávid

Leo – svéd, 2007. Rendezte és írta: Josef Fares. Kép: Aril Wretblad. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Leonard Terfelt (Leo), Sara Edberg (Amanda), Josef Fares (Josef), Pavle Kukulj (Payo), Dragomir Mrsic (Gago). Gyártó: Memfis Film. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 78 perc.

 

A libanoni származású Josef Fares lassan Svédország legprominensebb rendezőjévé lép elő: a Jalla! Jalla! és a Zsernyákok komolytalankodása után 2005-ben már a Zozo menekülttörténetét terjesztették fel a legjobb külföldi film Oscar-díjára a svédek, a nemzeti fesztiválok díjakkal szórják meg a munkáit, a 2007-es Leo pedig már az Berlinálé felhozatalába is bekerült. Főhőse harmincadik születésnapját ünnepli a barátaival, miután a barátnőjével hazafelé tartva kötekedő kelet-európai gengszterekbe ütköznek. Leo és Amanda menekülne előlük, de a dulakodásban mindketten súlyosan megsérülnek. A férfi addigi élete porba hull a megaláztatástól, és két barátja segítségével a megtorlásra készül.

Ebben a korszakban, amikor a bosszúfilmek lassan elkezdtek visszalopakodni a fősodorba mind műfaji (Death Sentence, Descent), mind komplexebb formákban (A másik én), Fares filmje megadhatta volna a bevándorló rendező külső nézőpontját Európa leghűvösebb népének reakciójáról. Kár, hogy a Leo zaklatott vendetta-története semmi más, mint az Északi-tengeren szomszédos Dánia két nagy hatású rendezőjének, Susanne Bier és Nicolas Winding Refn munkásságának egyértelmű plágiuma, egy Vérveszteségbe oltott Hogy szeretsz?, ami a skandináv poszt-Dogma filmművészetének jegyeivel felruházta magát, de összetéveszti a kézikamerát és az ugróvágást a drámai realizmusra tett kísérlettel, és az öncélú erőszakjeleneteket a pszichologizálással. Fares nem történetet mesél, hiszen az erős nyitás után minden fordulópont ismerős lesz, hanem a személyes traumákat boncoló és társadalmi problémákat felvető, specifikusan modern skandináv kamaradrámákat próbálja másolni. Minden formai elem a helyén van, csak a tartalom hiányzik belőle.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9521