KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Szellay Alice (1918–1990)
MAGYAR MŰHELY
• Szilágyi Ákos: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Lengyel László: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Kovács András Bálint: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Jancsó Miklós: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Bikácsy Gergely: Tabuk és totemek A szabadság csele
• Schubert Gusztáv: Tabuk és totemek A szabadság csele

• Almási Miklós: Mr. Hákli zsebből forgat Doku-fikció Steve Soderbergh-ről és a videóról
• Bikácsy Gergely: A lenyergelt szamár szex, hazugság, videó
• Sneé Péter: Szagos siker John Waters piszkos gyönyörűsége
FESZTIVÁL
• Létay Vera: A gazdag keleti rokon Cannes 2.
LENGYEL FILM
• Kovács István: A kegyetlenkedés esztétikája Kihallgatás
• Koltai Ágnes: Lelki vitamin Márciusi mandula

• Várkonyi Tibor: Faulkner kalandja de Gaulle tábornokkal Egy meghiúsult filmterv
KRITIKA
• Dániel Ferenc: A konyharend lovagjai Vattatyúk
• Schéry András: Csodák Milánóban Maurizio Nichettiről
VIDEÓ
• Hirsch Tibor: Fényképezz vissza! Videóvilág
FESZTIVÁL
• Fáber András: Közeledések Strasbourg
LÁTTUK MÉG
• Kovács András Bálint: Homo novus
• Tamás Amaryllis: Csoda Manilában
• Hegyi Gyula: Fekete mágia
• Koltai Ágnes: Az emlékmás
• Kovács András Bálint: Vadászat a Vörös Októberre
• Harmat György: Párjáték
• Fáber András: Lévy és Góliát
• Szemadám György: Űrgolyhók
ELLENFÉNY
• Koltai Ágnes: Katharina Blum meg a tisztesség

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Tullio Kezich (1928–2009)

Pintér Judit

 

Már tizenkét évesen olvasói leveleket küldött a Cinema folyóiratnak (lelkes soraitVittorio De Sica dedikált fotóval köszönte meg). 1946-tól a trieszti rádió, 1950-től pedig rangos szaklapok (Sipario, Cinema Nuovo), továbbá országos heti- és napilapok (Panorama, La Repubblica, Corriere della Sera) nagytekintélyű filmkritikusa volt. Kiváló Fellini-monográfiáját Brazíliától Kínáig milliók olvasták. A nemzetközi filmszakma – a Variety 2006-os minősítése szerint – a világ tíz legjelentősebb kritikusa között tartotta számon. Hazájában a sikeres regény-, forgatókönyv- és színműírót, de az Olasz Televízió egykori vezető munkatársát is gyászolják, aki 1969-től 1985-ig ugyanolyan fáradhatatlanul küzdött Ermanno Olmi vagy a Taviani-fivérek rétegfilmjei, mint a 27 milliós nézettségű Sandokan megvalósításáért, és hasonló elszántsággal akarta eljuttatni a nézőkhöz a trieszti Italo Svevo életművét, mint az orosz klasszikus írókat.

Tullio Kezich az Itáliában is nehezen kivívható intellektuális szabadság ritka képviselője volt. Talán szülővárosa, Trieszt hányatott történelme tanította meg arra, hogy az igazi értékek nem ideológiafüggőek, s hogy a művészetben nem egyetlen helyes út létezik. Ezért fűzhette életre szóló barátság, szoros munkakapcsolat egyidejűleg Fellinihez, Olmihoz, Sergio Leonéhoz és Francesco Rosihoz. Mindig személyes elfogultságait vállalva, ugyanakkor tudományos megalapozottsággal írt róluk, ahogy John Fordról, Marlon Brandóról vagy az amerikai westernfilmről is. Sokszor hangsúlyozta, hogy a legdrámaiabb helyzeteket is humorral, iróniával érdemes szemlélni – legyen az akár saját betegsége, amely épp 81. születésnapja előtt egy hónappal győzte le.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9968