KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Igaz történet férfiakról és nőkről

Mockler János

Ez nem lehet igaz. Ebben a történetben nincs egy árva gyilkosság, senkit sem beleznek ki. Sőt, szemmel látható erőfeszítéseket tesznek, szórakoztatásunk és alkalmanként megnevettetésünk érdekében is.

Robert van Ackeren, a kortárs német álfilm (ld. Vénuszcsapda, Testek csábítása) egyik megteremtője évtizedek óta divatos témához nyúl. A női egyenjogúság kérdéséhez. Az asszonyok lázadása. Mi van, ha másfél óráig a férfiak a szegények, az elnyomottak? Sajnos semmi. Robert van Ackeren egyszer használatos filmje olyan, amilyennek a Köjál előírta: steril. Steril, mint egy szórakoztató magazin, valahonnan az égből, valamelyik német nyelvű kereskedelmi csatornáról, két(ezer) mosóporreklám közül. Javára írandó, hogy ezt maga is bevallja, nem is akar másnak látszani. Felvonultatja nézőinek az egyik legnagyobb kedvencet e tájról: játszik maga Hugo-Egon Badler. Ismerik? Ő az örökké boldog emlékezetű Tutti frutti soha nem szűnő népszerűségű műsorvezetője. Ez van. Most jöhetne egy vicc Friderikuszról és a magyar álfilmről, de itt már semmi sem vicces. Besültek a poénok, mint filmünkben.

Lelki kondicionáló tanfolyam nőknek? Mi tagadás, elkelne egy ilyen szerencsétlen mozibajáróknak is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=662