KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ha a férfi igazán szeret…

Sneé Péter

Mr. Csekkfüzet és Mrs. Intimbetét úszik a boldogságban. A férfi pilóta (jól fest rajta az egyenruha), felesége pedig tanárnő, hibátlanul gazdagok és gondtalanok tehát. Majd egy órán át, amikor Luis Mandoki rendező végre ráeszmél, hogy reklámfilmből két-három perc is elég. Legott konfliktus után néz, és aki keres, az talál: a hölgy iszik. Méghozzá magyar költőhöz méltó adagot, liternyi vodkát naponta. A lét elviselhetetlen könnyűségére skandináv lélekben vájkálás következik.

Hollywood és a Farö-sziget között azonban nincsen légijárat, és noha vigyorogni kell, mivel a könnyes feloldás kötelező, nem lehet átesni a gyötrelmeken fogpaszta-mosollyal. Mialatt szenvelgésből és önsajnálatból keverik gyomorforgató koktéljukat, melyet rituális gyónásokon szolgálnak fel a nyitott társadalom reklámemberei. Koltai Lajos operatőr egyetlen kockája ébreszt némi érdeklődést: csakugyan az Amnesty International matricája díszelegne az eszményi házaspár ajtaján San Franciscóban, vagyis hogyan kerül a csizma az asztalra?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=756