KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1990/október
KRÓNIKA
• Lőrincz József: Dobrányi Géza (1921-1990)

• Lajta Gábor: Hús és geometria Peter Greenaway szerződése
• György Péter: A Kép és a Hírnév Derek Jarman és a Caravaggio-mítosz
• Kovács András Bálint: A történet nullfoka Távoli hangok, csendes életek
• Cserhalmi György: Barátom, Bódy Gábor
• Csaplár Vilmos: Az a halál nem is igazi halál
• Bársony Éva: Cellatörténetek Beszélgetés Makk Károllyal
• Szilágyi Ákos: Párhuzamos halálrajzok Paradzsanov és Tarkovszkij
KRITIKA
• Fáber András: A tragédia utóérzete Eszterkönyv
• Reményi József Tamás: Szovjet Atlantisz Zéró város; Szolgalélek
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: A tű
• Báron György: Szédülés
• Fáber András: Zenélő doboz
• Báron György: A háború áldozatai
• Létay Vera: A philadelphiai zsaru
• Tamás Amaryllis: Titkok háza
• Ardai Zoltán: Metamorfózis
• Szemadám György: Kedvencek temetője
• Kovács András Bálint: Lángoló Mississippi
ELLENFÉNY
• Dániel Ferenc: A láthatatlan film

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az örökbefogadott lány

Hegyi Gyula

 

Az árvák sorsa mindig megható. Akkor is, ha gonosz mostohák közé sodródnak, akkor is, ha szerető és jólelkű nevelőszülők viselik a gondjukat. E vietnami film kedves és érzékeny hősnője előbb a kegyetlenséget ismeri meg, majd közvetlenül a háború befejezése után egy közös gazdaságba kerül, s ott a családi szeretettel, a kollektíva összetartó erejével is találkozik. A világ persze sohasem problémátlan: az újjáépítés békeidejében apró lelki sérülések, kis féltékenykedések, ártatlan pletykák és röpke fejfájások felhőzik el olykor-olykor a parasztok jó kedvét. Elsősorban persze a nőkét, hiszen ők „tudvalevőleg” bonyolultabb lélekkel rendelkeznek... örvendetes, hogy az újjáépítés hétköznapjainak bemutatását így is árnyalni akarja a rendező: a magyar nézőt mégis inkább a „tájkép csata után”-jellegű dokumentumfelvételek ragadják meg egy-egy jelenet erejéig.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7733